Hosszú fül és rövid farok

 

Idén is eljött a „nyúlünnep”, amúgy rendesen, tehát sosem akkor, mint az előző évben. Sőt, lassan már olyan hosszúra nyúlik mint a „tapsi” füle. De ne feledjük, ennek a jószágnak is van egy másik alkatrésze, ami pont az ellenkező végén található. Mivel a magyar politika is erősen keresztény alapokon „működik”, (legalább is ezt próbálnák belénk sulykolni) éppen itt az ideje hogy ilyenkor is fellángoljanak az indulatok. Szerencsére ma már hūlye tüntetéseken sem kell részt venni, hogy mindezeknek hangot is adjunk. Sőt gyermekeink fejébe is idejekorán illik  beverni a sok okosságot. Itt is a remek alkalom, hogy mindezt irodalmi köntösbe öltöztessük húsvéti versike formájában.

Az egyik ilyen kínrímet többen is megosztották az interneten, a közösségi oldalukon. Köztük azok is, akik egyébként nem rendelkeznek semmiféle pártszimpátiával. Sőt egy másik lóra (akarom mondani nyúlra) tennének.

A „történet” szerint én is kint voltam a környezetvédők színében pompázó növényi csoportosulásban. Ott a szememmel észleltem a nagy „vezért”, aki a szájával hallójárataimon keresztül azt sugallta, hogy a következő voksoláson is a narancsvidéket kell előnyben részesíteni. Értem én hogy vicces, meg hogy az újszülöttnek... De könyörgöm a ma született (nem a bárány) majd csak 18 év múlva szavazhat (amikor majd birka lesz belőle) – ha nem módosítják addigra ezt is 2/3-dal. Na de akkorra csak lesz másik alternatíva. Mert az is igaz, hogy most nincs.

Aki tehát még ilyenkor is túltolja a politikát, annak farokból is akkora jusson, mint a nyuszinak.

„ Zöld erdőben jártam,

Orbán Viktort láttam,

Azt súgta a fülembe,

Szavazz a FIDESZ-re.”