A hír szent, a vélemény szabad(on szárnyaló)

(lépcső)Házon kívül

(lépcső)Házon kívül

ARC 2026 – én már nyertem

2026. július 27. - Jumbóka

Na, nem egészen úgy, de azért mégis.

Kedden délben zárul(t) a 2026-os ARC pályázat nevezési időszaka. Most a várakozás kora következik. Olyasmi ez, mint az advent, csak mások a szimbólumok.

Talán az eddigieknél is nagyobb kíváncsiság előzi meg az idei kiállítást. Ne feledjük, az eddigi 26 alkalom idején túlnyomó többségében a FIDESZ volt hatalmon. Kár is lenne tagadni, hogy a tárlat az eddigi legnagyobb ellenzéki fórom volt ezekben az időszakokban. Vajon mi jár most az alkotók agyában? Halotti tor, amelyen a narancsleves lesz a fő fogás, vagy már elkezdik köszörülni a nyelvüket a TISZA áradásán? Reméljük azért idén is üde színfoltjai lesznek azok, akik túl tudnak lépni az aktuálpolitikán.

 

 babzsak.jpg

Van úgy, hogy egy íráshoz 9 hónappal hamarabb születik meg az ötlet, mint az a képernyőre kerülne. Bár ez az időszak automatikusan „bedob” valamit, ennek nincs köze a születéshez, vagy annak előkészületéhez. Legalábbis ami annak gyermek-biológiai részét illeti. De háááát a meglepetések „keletkezésének” ez egyik legmeghittebb pillanata a karácsony. Az ARC kiállítások megnyitói meg kb. szeptember elejére esnek.

Az „köztudott”, hogy évek óta rendszeresen pályázom, hogy egyszer végre bekerülhessek a kiállítók közé. (Igen, az is, hogy eddig még nem sikerült…)

Létezik egy nagyon ismert báró, bizonyos Couberten. Pontosabban őt magát kevésbé ismerjük, mint az általa megfogalmazott „nemesi” gondolatot, miszerint nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos. Az idő múlásával persze ez az „eszme” kicsit „átértékelődött”, mondjuk úgy szó szerint. Azt meg még inkább furcsa leírni, hogy én is beállnék ebbe az „újhullámos” sorba.

Vannak, akik dudorásznak, énekelnek a fürdőszobában. Én konkrétan blogot írok – fejben. Utóbbinak az élettani hatásai szerintem sokkal jobbak, Mondjuk a szomszédok szemében (pontosabban a fülében) biztosan. Elég nekik, ha a bennem lévő „értékek” kikívánkozó részét inkább elolvassák, ha akarják. A családban „kicsit” másabb a helyzet, mert jobban ismerik a belsőmet. Meg egyébként a külsőségeket is, hiszen gyakran merítek témát a körülöttünk zajló események hatására. De amit ennél is fontosabb, hogy megint kihallottak valamit a fejemből. Tudvalevő, hogy az ARC kiállítás egyik díja évek óta egy babzsák-fotel. Én soha nem voltam egy konkrétan a nyereményekre hajtó egyén, de az a „tárgy” már régóta izgatta a fantáziámat. A hozzám közel állók így úgy döntöttek, hogy meglepnek egy ilyennel karácsonyra. Háááát én már régen nevettem ilyen jót, amikor megláttam, és ennél őszintébb örömkönnyeket ritkán lehetett rajtam látni.

Most már csak azt nem tudom, hogy ha tényleg nyerek egyszer egy ilyet, akkor azzal mit fogok kezdeni. Az még hagyján, de hova fogom tenni? De ezzel a „gond”-dal várjuk meg a következő díjátadót!

Kép: Saját babzsák fotel

üdv: Jumbóka a #Fejszelep, és a #BloggerKépző és az #Mbbkujratöltve ajánlásával

Szólj hozzá!
közélet pályázat irónia ARC bloggerképző mbbkújratöltve

A bejegyzés trackback címe:

https://lepcsohazonkivul.blog.hu/api/trackback/id/tr6019141881

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása