A hír szent, a vélemény szabad(on szárnyaló)

(lépcső)Házon kívül


Megvegyem, vagy ne vegyem…?

Áremelés, infláció, áruhiány, és sorolhatnám… Ezek a „varázsszavak” töltik meg a mindennapjainkat. Egyébként is, de most különösen. Emlékeztek még gyermekkorunk „vicces” játékára? Kezünkbe vettünk egy szál százszorszépet, és tépkedtük a szirmait: „szeret, nem szeret, szeret, nem szeret…” Aztán ha a…

Tovább olvasom

Iiiiiiiiiispááááááááááán!

Nem tudták mi hiányzik ebből az országból? Na, most bejelentették: A főispánok és a vármegyék. Egy ilyen hír után az ember komolyan elgondolkodik. Valami „mémet” gyártson, vagy írjon valami „vicceset”. De szerencsére nem kell messzire menni. Csak egy kis képzelőerő kell hozzá. Hiszen vezérünk igaz…

Tovább olvasom

Kérészek násza, belvárosi tanúk előtt

Igazi hungarikum, a Magyar Értéktár része, de ezek annyira hivatalos megközelítések. Szerencsések azok, akiknek lehetőségük van „testközelből” tanulmányozni a „háztűznézőt”! Kellemes szombat esti séta a szegedi Széchenyi téren, fél szemmel mindenki azt nézi, mikor pillanthatja meg a menyasszonyt a…

Tovább olvasom

Az apátok… napját

Nálunk június harmadik vasárnapjára „esik”. Na, de valóban úgy „puffan”? Előrebocsátom, hogy a megközelítés eltér a szokványos gondolatmenetektől. Még akkor is, ha ezen a felületen ez így szokásos. Szeretném egy kicsit feladni a leckét a „bekategorizálók”-nak. Ezen gondolatokat hová sorolnátok?…

Tovább olvasom

Gól, gól, gól, góóóól! – de, de, de, de…

Négy gólt rúgtunk az angoloknak, négyet aludtunk rá. Remélem, már tudatosult bennünk, hogy ez nem álom volt. Ennyi idő alatt felébredhettünk a mámorból, mert hogy az volt, az nem is kétséges. Így lassan itt az ideje, hogy ezt az állapotot, – meg természetesen az idáig vezető utat is – józanul…

Tovább olvasom

Nincs bocsánat, kihívás van! – 100 szóban

Blogger üzemmódban gyakran merül fel a terjedelem kérdése, ha nem is nyíltan kimondva. Ebben a közegben külön hátrány, ha korlátok közé vagy szorítva. A kihívást már csak azzal lehet fokozni, ha olyan téma van terítéken, aminek a megítélése még testvérek között is igencsak megosztó. Ilyen például a…

Tovább olvasom

Nemzetek ligája és vacsorája

Ismét meccsnap! Ma este a „Népstadionban” fogadjuk a német labdarúgó-válogatottat. Ki-ki vérmérséklete és lehetősége szerint készül. Ismét tele lesz a Puskás, és ez mennyivel jobban hangzik, mint amikor a hócipőnkről vagy valamely testrészünkről kell „feltöltöttségi” mutatót ábrázolni. Megpróbálom…

Tovább olvasom

Az angolok letérdelnek – a négynapos munkahét előtt

Mindenki megreformálná a munkát. Egyesek annyira, hogy ne kelljen dolgozni sem. Van, akinek ez meg is adatik. De a többség még nem tart itt. Hál’ Istennek! Megelőztem a koromat! Lassan már nekem is óvatosan kell bánni ezzel a kifejezéssel, de azért nem kell aggódni. Még jó 10 évem van a…

Tovább olvasom

A benzinért sok(k) a 800 Ft

Isten bizony, alig várom, hogy a benzin elérje az újabb lélektani határt. Az persze más lapra tartozik, hogy kinek van ekkora, és egyáltalán ennyi lelke. Bizony én is ebben az országban (l)élek, és én is ennek szívom a (benzingőzös) levegőjét (is). (Sőt már 2011-ben a maihoz képest fél áron is…

Tovább olvasom

A férfiasság ékkövei a bográcsban, a női lélekkel körítve

Sok vitába belefutottam már annak kapcsán, hogy kitegyük e az ebédünket valamilyen web-es felületre. Nyilván ez sem fehér vagy fekete, főleg ha másfajta mondanivaló is meghúzódik a háttérben. Érthető persze ez a fajta kitárulkozás egy bizonyos határig, hiszen ebben is vannak különleges helyzetek.…

Tovább olvasom

A leértékelt hokizás

Nagyon úgy néz ki, hogy nem rendezünk A-csoportos jégkorong VB-t, bár egyelőre még a végső döntés előtt vagyunk. Igaz, a végkimenetel nem igazán kétséges. De amíg (hivatalosan) eljutunk idáig, néhány dolog már most kiverte a biztosítékot. A véleményem, – a tőlem megszokottól eltérően – rövid és…

Tovább olvasom

Ingyen sajt csak az egérfogóban van!

„Cepter”-akció az „Ósön” parkolóban

Napról napra belefutunk a neten, meg a való világban is, különféle átverésekbe. unokázós csalók, „termékbemutatók”, telefonos „akciók”, hagy ne soroljam… Ezek a hírek arra (is) jók, hogy jól „kiröhögjük”, a másikat, rosszabb esetben pocskondiázzuk egymást a neten. Persze: velünk ilyen nem…

Tovább olvasom

Mutasd a szomszédod, megmondom ki vagy!

Magyarország két legismertebb vagy talán legpatinásabb „szomszédvára” (na, jó PALOTÁJA és KOLOSTORA) a várban. Az egyikbe most új lakó költözött. Kicsit faramuci a helyzet, mert a ”király” lakik a (Karmelita) Kolostorban, Őnagysága meg a (Sándor) Palotában, de azért ne akadjunk már mindenen fenn,…

Tovább olvasom

(Méz)kultúra a közéletben

Még mindig a politikát tartjuk a közélet meghatározójának. Sőt, gyanítom, ez még hosszú távon így is lesz. Pedig van más, ami akár meg is édesíthetné a hétköznapjainkat. A kultúra bármely ága gyakorlatilag csak kiegészítő elemként van jelen az életünkben. De miért? Csak egyfajta hiánypótló lenne?…

Tovább olvasom

Laposföld(e) hívei – biztos alapokon

Számtan, mértan, fizika, kisangyalom! – énekeltük kisiskolás korunkban. Folytathattuk volna a történelemmel, a földrajzzal, de valahogy másképp alakult! – sajnos. A viszonylag szűk törzsközönség ellenére, már többen jelezték, hogy nagyon várják a hétvégi „bejelentkezésemet.” Mármint, hogy miféle…

Tovább olvasom

Sonkaevés pénteken csoki nélkül, Ritával és Máriával

Az ünnepek beosztása egy kicsit rosszul épül fel. Pont arra nincs idő, amire kitalálták: a pihenésre. Hisz másnap munka! Bezzeg az ideológiára… A „jó szokásomnak” megfelelően most is több dolgot állítok párhuzamba. A „jóakaróim” szerint ez időnként olyan katyvaszt okoz, amiből egy kicsit nehezen…

Tovább olvasom

Szita-szita (nagy)péntek

Egyre gyakrabban esik szó a négynapos munkahétről. Amióta „bevezették” a nagypéntek „intézményét”, nálunk is kipróbálható így gyors egymásutánban két héten keresztül. A „hétköznapi” emberek számára nem kell különösebben ecsetelni az előnyeit. A munkáltatókra vonatkozó hatásait meg nem nekünk kell…

Tovább olvasom

PJ – Sajtószabadság és esélyegyenlőség

Több olyan sajtótermék van, amely megemlékezik Pulitzer Józsefről, születésének évfordulóján. A tény mindenki számára nyilvánvaló. Elveinek hangsúlyozása már nem biztos, hogy ennyire egyértelmű. Pontosabban a hangoztatás még csak-csak, de ezek mindennapi megjelenítése már felvet némi…

Tovább olvasom

Komolyságot kérnek, hülyének néznek

Egyszerű embernek tartom magam, de azért nem hülyének. Nem úgy, mint azok, akik az utóbbiként kezelnek négy éven, illetve annak többszörösén keresztül folyamatosan. Most meg komolyságra biztatnak. Néha vannak ilyen őszinteségi rohamaim. Pontosabban a mostani inkább olyan kinyilatkoztatási fóbia…

Tovább olvasom

Az órások „világnapja”

Van egy olyan csoport, amelynek tagjai abban a „szerencsés” helyzetben vannak, hogy kétszer is őket emlegeti az egész világ. Ők az órások! Még akkor is, ha nem ők a főszereplők. Ez azért nem olyan „hivatalosan klasszikus világnap”, amelyektől egyébként „herótom” van. No, persze ők azok, akik a…

Tovább olvasom

A háború emberi oldala

Milyen oldala lehetne még? (Kaptam a kérdést még csak a cím felemlegetése kapcsán...) Pedig a válasz „egyszerű” is lehetne. De a valóságban a „nagyok játékai” mellett eltörpülnek a „hétköznapi” emberek értékei, és nem utolsó sorban érzései. Milyen szörnyű dolog a háború! Mondják azok (sőt azok is),…

Tovább olvasom

„Megközvéleménykutattak”

Kicsit megijedtem attól, hogy lemaradtam a saját, múlt heti posztomról. Aztán rájöttem, hogy azért, mert meg sem írtam. Pedig a téma adott volt, „megkeresett” egy közvélemény-kutató intézet. Ez önmagában természetesen nem lenne hír, vannak ezzel így még páran. De a „folyamat” nem állt meg, ezért…

Tovább olvasom

Az istenek (is) a fejükre estek

A házasság hete úgy látszik, nagyobb becsben van, mint a Valentin nap. Az időráfordítás szempontjából mindenképpen. Na, nem az anyagiakat értve elsősorban, de persze azokat is. A hét nap mégiscsak több, mint egy. Olyan „üzenetét” is hallottam már a felvezetésnek, hogy ebből is látszik, a házasság…

Tovább olvasom

Hétköznapi alfák kategorizálása

Kívülről megítélni egy kapcsolatot, sőt különösen belekotyogni abba, eléggé „antiszociális” lépés. De mivel emberek vagyunk, óhatatlanul véleményt formálunk. Nem csak a nagyvilág dolgairól, – amelyről valljuk meg őszintén vajmi keveset tudunk tényszerűen – hanem közvetlen környezetünkről is.…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása