Ez elment vadász… kiállítást nézni

Volt ilyen régebben is, az volt a BNV. Mármint, hogy mindenki beszélt róla. Ez most van nálunk először, (jó, tudom, ’71 után) mégis többször emlegetik, mint a nemzetközi vásárt.

Ha már megrendezték, ha már bemehettünk, ha már vírusmentes, ha már kifizettük (kétszer is), háááát csak elmentünk… Szerencsére ez egy „szabad ország”. Olyannyira hogy mindenki élhet a hobbijának. Kerüljön, amibe kerül! – legalábbis nekünk.

Természetesen a focit és a vadászatot nem lehet egy lapon említeni, legalábbis költségvetési szempontból. Pontosabban nekünk – kisembereknek – lehet, mert akkora számokról beszélünk, hogy 1-2 nulla ide vagy oda nem sokat változtat az értékrendünkön. Az azért megnyugvással kellene, hogy eltöltsön bennünket, hogy ha a „főnökeink” ilyen jól érzik magukat, akkor annak pozitív hatással kellene lenni ránk. Hogy ez nem egészen így van, arról persze nem biztos, hogy a „hobbisták” tehetnek. Pedig dehogynem. Legfeljebb annyit toldhatunk hozzá, hogy nem csak!

 oroszlan_es_zebra.jpg

Mielőtt eljutnánk a kiállításig, (legalábbis itt a képernyőn) hagy említsek meg valamit. Úgy érzem, hogy a rendezvény szervezői valamivel vissza akartak vágni a kecskeméti repülőnap „szerencsétlenkedőinek”. Emlékeznek? Néhány héttel ezelőtt a (kecskeméti szempontból) vidékiek, némileg joggal szidták a hírös-városiakat, hogy nem lehetett parkolni. Ezek után többen vissza is fordultak a megváltott jegyük ellenére. Nos, valami ilyesmit éreztem most is. Hiszen lezárták a teljes Albertirsai utat a „pórnép” előtt. (Parkolj, ahol tudsz, juss el, ahogy akarsz!) Mi azért megoldottuk, mert meg akartuk…

Tisztázzunk egy (részben) ellentmondásos körülményt. Péntek reggelre 500 Ft lett a benzin. (Na, jó a gázolaj, legalábbis ott, ahol én tankolok.) Ennek ellenére olyan dugók voltak a fővárosban szombaton, amelyek a hétköznapokon sem ritkák. Értem én, hogy a szükség nagy úr. (Meg a vírus összefüggése a tömegközlekedéssel, ahol van némi ellentmondás a propagandisták és a felhasználói tömeg között.) De azt is látni kell, hogy az ilyesfajta lélekhatárok emlegetése igazából „parasztvakítás”, amely elfedi a valós problémákat arról, hogy az ilyen helyzetek miért alakulnak ki. Persze, hogy a helyi emberek csak Orbánban meg Gyurcsányban tudnak gondolkodni. De tessenek egy kicsit távolabbra is kitekinteni, legalább a TV-jük vagy a monitorjuk képernyőjén keresztül. Arra már úgyis nehéz rávenni az embereket, hogy könyvet is olvassanak.

Szóval, felkerekedtünk ezen a szép őszi napon, és egy csapásra két kiállítást is megnéztünk. (Az ARC-ról itt olvashattok.) Úgy döntöttünk, hogy nem álszenteskedünk a fizetés miatt, (amit egyébként is megkaptunk a héten) hanem nekiindultunk, és családi hétvégét szerveztünk. Ráfogtuk a gyerekre, hogy miatta megyünk az állatokat megnézni, pedig bennünket is vonzott a lehetőség, hogy a vadakat testközelből szemlélhettük. Főleg, hogy el sem tudtak szaladni. (Bevallom, Bodrogi Gyula élménybeszámolóit is szívesen hallgattuk volna, de most inkább a látványért mentünk.)

Ami a látogatók számát illeti, igencsak szélsőséges adatok, és indulatos kommentháborúk láttak napvilágot. Kíváncsi lennék ezek résztvevőire. Szombaton legalábbis sokan voltak. (Persze még mindig nem értem, hogy miért kellett lezárni az éppen az ilyen kiállítások miatt felturbózott parkoló-kapacitást.) A bennlévők között nem hallottam arról szóló párbeszédet, amely a politikai kedélyeket borzolta volna. (Ez nyilván nem zárja ki, hogy volt ilyen.) De inkább arról „beszéljek”, ami volt. Rengeteg mosolyt, csodálkozást, érdeklődő tekinteteket. Igen, jól gondolják, ezek tulajdonosai első sorban a gyerekek voltak. De valahogy ez így is van rendjén. Főleg, hogy a szülőknek, nagyszülőknek az okozza az (egyik) igazi örömöt, ha az „aprónépet” boldognak és vidámnak látják.

Persze bennünk is sokszor megfordult a gondolat, hogy mi kerül ezen ennyibe, (mint a klasszikus kabaréban a 7.200 Ft-os fotelben) de mint gyakorlott „BNV” látogatók, ezt már „megszoktuk”! – főleg a büféárakat látva.

Kifelé jövet vettük észre, hogy 2022. februárban megint lesz valami nemzetközi vadászos, horgászos szemle. Akkor ez megismétlődik? Bekerülési költséggel, benzináremeléssel, és ami nem mellékes: kirándulással együtt? Újabb kérdés: akkor az valami duplázás lesz? Szóval, a teljes boldogság még (egy kicsit) várat magára. De volt egy jó napunk!

Kép: Saját

üdv: Jumbóka a #Fejszelep, és a #BloggerKépző ajánlásával