A hír szent, a vélemény szabad(on szárnyaló)

(lépcső)Házon kívül

(lépcső)Házon kívül


Előre köszöntél, csirkelábat kaptál

2021. november 07. - Jumbóka

Már mi sem tudjuk néha, hogy a rohanó világunkban a köszönés „jelenléte” vagy elmaradása a kapkodásnak vagy az udvariasságnak/udvariatlanságnak a megtestesítője. A nagy „modernitásban” már egy üdv, vagy „csá” is legalább annak jele, hogy észrevettük a másikat Soha nem gondoltam volna, hogy a…

Tovább

Bolondok adója – avagy a szerencsemalac megpatkolva

Naná, hogy valami könnyedségre vágyunk az év utolsó napján. De akkor az újévi jókívánságokat nem is gondoljuk komolyan? Legalábbis olyan szimbólumokkal hozzuk összefüggésbe ezeket, amelyekkel nem a saját tetteinkben, hanem a szerencsében bízunk. Az év végi ünnepség-sorozatot valaki nagyon ügyesen…

Tovább

(KÖZ)helycsere 6. rész: 10.000.000 partjelző országa

Ebben a fene-nagy focilázban (na jó, maradjunk a hőemelkedésnél) ugyan kiben ne fogalmazódott volna meg, hogy Magyarország a 10.000.000 játékvezető országa. No, meg persze a tízmillió miniszterelnök, szövetségi kapitány, kitűnő sofőr, és megannyi más mesterség szakavatott képviselőjének otthona.…

Tovább

Szekus Majom – a szuperhős!

Soha ne mondja az ember, hogy soha… Ez a közhelygyűjteményembe is nyugodtan beleférne, de most szándékosan nem akarom kifordítani a történetet. Konkrétan azt fogom leírni, amit gondolok. Magáról erről a „félig” emberősről, meg a hozzá hasonló állatságokról is.

Tovább

(KÖZ)helycsere 5. rész: Egyik szemem sír, a másik meg még jobban

Kicsit sajnálom az olvasóimat, főleg azokat, akiknek ebben a szomorkás időben nem maradt jobb szórakozásuk, mint egy egyébként pozitívan gondolkodó ember kesergését olvasni, egy olyan témában, amihez mindenki jobban ért, mint én. De legalább adom alájuk a lovat, hogy ebben is…

Tovább

(Köz)helycsere 4. rész: Tányérok a fejekhez

Magam sem gondoltam volna, hogy több mit öt éves internetes munkálkodásom után, éppen egy teljesen hétköznapi történettel sikerül egy országosan ismert elektronikus újság címlapján megjelennem. (Köszi, index.hu.) Ez viszont megerősített abban a hitben, hogy a blogolás sem…

Tovább

(Köz)helycsere 3. rész: Róma a klasszikus

Közhelyes témákat vesézgetve az a „jó”, hogy az unalomig ismételt mondások mellett egyes szavakat is bátran lehet többször hangoztatni. A klasszikus pl. a klasszikusok klasszikusa. Rómát emlegetve ugyebár nem is kell nagyon megindítani a fantáziát, máris tódulnak az emlékek,…

Tovább

(Köz)helycsere 2. rész: Nyitott kapuk

Az első részben meglehetősen bizonytalan közeget választottam kiindulásként. Így mostanra épp ideje, hogy szilárd talajt éreztessek az olvasókkal a lábaik alatt. Térjünk tehát vissza a szárazföldre. Annál is inkább, mert itt minden sokkal egyszerűbbnek tűnik. Szerencsére…

Tovább

(Köz)helycsere 1. rész: Egy csónakban

Ezen a felületen is többször tettem már utalást arra, hogy nem vagyok a közhelyek rajongója. Persze ez nem jelenti azt, hogy soha nem alkalmazom. Ugyanis ha valaki időnként nem használja az unalomig ismételt „összefüggéseket”, a külső szemlélő még azt hiheti, hogy az illető nem is ismeri. Ennek…

Tovább
süti beállítások módosítása