Érdemes áldozni a kultúrára. Néha csak egy pillanatot, néha két órát. Mindezek feldolgozására utána még: amennyit csak lehet. A francot ebbe a blogírásba! – de tényleg. Soha annyi „lájk”-ot nem kapott még egyetlen írásom sem, mint a Lovas Rozival közös fotónk. (Pedig „csak” egy pillanat volt, én…

Kívülről megítélni egy kapcsolatot, sőt különösen belekotyogni abba, eléggé „antiszociális” lépés. De mivel emberek vagyunk, óhatatlanul véleményt formálunk. Nem csak a nagyvilág dolgairól, – amelyről valljuk meg őszintén vajmi keveset tudunk tényszerűen – hanem közvetlen környezetünkről is.…

Ismert nevek gyakran tűnnek fel az újságok címlapjain vagy egyéb médiafelületeken. Nincs ebben semmi meglepő. De kiről tudjuk kapásból, hogy kicsoda? Az, hogy beugrik egy-egy név vagy arc néhány információ alapján, valahogy természetes. Na de hogy kik számítottak ismert embernek évtizedekkel…

Több írásomban megidéztem Már Geszti Péter örökérvényű sorait, mely szerint: „ki a bolond és ki a ’normális’, a különbség néha minimális”! Ki nem találnátok, hogy mennyire könnyen levetíthető ez a hétköznapokra. Sőt, ki-ki eldöntheti, akár önmagáról is. A vasaló kultikus tárggyá vált nálunk, hiszen…

Manapság mindenre lehet fogadni. Rengeteg játék alapja, vagy éppen utolsó fázisa a fogadás. De tehetünk újévi fogadalmakat is, amit a legritkább esetben szokás betartani. Sokat szerint mindez csak játék. Persze a játék is csak úgy igazi, ha komolyan vesszük. A fogadásnak azonban…

 A kérdések és válasz(tás)ok vígjátékaNe, ne fülkeforradalom szintű választásokra tessenek gondolni. Ez nem az a kategória. Arról nem is beszélve, hogy a döntésünknek azonnal láthatjuk az eredményét. Sőt nevezhetjük akár következménynek is, ha egy jól sikerült…