Nálam is véget ért az év, úgy ahogy nálatok is. Ami a matematikai megközelítést illeti, ez így rendben is van, hiszen a számok ezt mutatják a naptárban. A pesszimisták is ugyanazt szajkózzák, jót kívántak ugyan, de ez is rosszabb, mint az előző. Ráadásul ők mindig két évet öregszenek, mert az…

Újabb évet zárunk, köszönjük meg XIII. Gergely Pápának, azt a támpontot, hogy megadta, milyen időközönként „kell” évértékeléseket, statisztikákat, leltárakat csinálni! Az életkor gyarapodásával a naptári évek egyre „rövidülnek”. „Gyorsabban” jönnek a név- és születésnapok, évfordulók, a karácsony…

Egy újabb „boldogújév” ért véget. Legalábbis ezzel a szlogennel indítottuk útnak tavaly ilyenkor. Aztán lett amilyen lett, amilyen szokott. Hol jobb, hol rosszabb. Korábban felemlegettem néhány szerencsehozót. Most néhány testközeli jó barátot is be tudok mutatni. Emlegettem már a családunkban…

A technika fejlődik, amihez nem kevés szellemi tőke (is) kell. Az viszont nem teljesen „normális”, hogy a munkát megkönnyítő segítőeszközök „okosodásával” párhuzamosan az embereknek el kell butulni. Abban a „szerencsés” helyzetben vagyok, hogy a jól megérdemelt pihenő után 2021. januárjában…

Naná, hogy valami könnyedségre vágyunk az év utolsó napján. De akkor az újévi jókívánságokat nem is gondoljuk komolyan? Legalábbis olyan szimbólumokkal hozzuk összefüggésbe ezeket, amelyekkel nem a saját tetteinkben, hanem a szerencsében bízunk. Az év végi ünnepség-sorozatot valaki nagyon ügyesen…

Az ember általában nem szereti a korlátokat. A szabadságvágy mindenkiben tombol, és ezt igyekszik az írásbeli kommunikációban is megvalósítani. Ennek látszólag ellentmond a 100 szavas játékban felállított határszám. Persze, ez utóbbi mondatban benne is van a válasz, maga a „játék” szó. Játszani…

Akik olvasták a 2014-es óévbúcsúztatót, meglehetősen éles kritikával illettek. Na nem az iromány mondanivalósával, stílusával vagy valóságtartamával voltak elégedetlenek. Kérdezték azonban, hogy – a folyton a pozitív gondolkodásomat hangoztatva – miért nem előre tekintek.…

Bevallom, kivételesen némi álszentséggel utalok vissza a legutóbbi írásomra, amiben nem kevés iróniával szóltam arról a tényről, hogy nem rajongok a „mindig van valaminek a napja” című jelenségre. Hirtelen hamarjában ugyanis egy újabb olyan dátumhoz érkeztünk, amelynek…

Nem szereted, de bevállalod, mert szívből adják… Sokféle témát boncolgattam már ezeken a hasábokon, de a gasztronómia eddig valahogy kimaradt. Na, most se gondolja senki, hogy (annyira) megrészegített volna az újévi pezsgő, de most valahogy megérintett a dolog. Természetesen…

Manapság a nagy internetes világban annyiféle jókívánságot töltenek fel „jó ismerőseink”, hogy igen nehéz választani, mit osszunk meg a hozzánk közel állókkal. A legnehezebb a személyes üzenet kiválasztása, hiszen ahány emberi kapcsolat, annyiféle „kínrím” illik…

Tudom, volt már BÚÉK-os írásom, és bevallom nekem is gyorsan teleszalad a …-m a „bújékolással”, de ez még úgy kikívánkozott, amikor a hétfői ebéd közben szóba került, hogy mi van a tányéron. Gondoltátok volna, hogy a malac az egyik legellentmondásosabb állat a…

Ha egy iromány már rögtön magyarázkodással kezdődik, az még az álmoskönyvek szerint sem jelent jót. Mégis azt kérem, mielőtt valaki az egyházügyi államtitkárhoz, az erkölcsrendészethez, esetleg magához, Szalai Annamáriához fordulna, inkább olvasson tovább. Annál is inkább…

 A nagycsaládo(so)któl mindenkinek meg van a maga véleménye. Lehet őket szeretni, vagy nem szeretni. Lehet csodálkozni, vagy elképedni. Gratulálni vagy elítélni. Lehet őket segíteni, vagy rájuk legyinteni. Lehet nekik drukkolni, vagy egyszerűen csak tudomásul venni (őket). Egy…