Ha valaki nem rajong a folytonos változásokért, akkor gyakran maradinak nevezik. Szerintem nincs okom, hogy ebbe beleálljak, de azért mégis mutatok valamit. Kicsit most bajban vagyok, hogy az olvasóim többsége, vagy csak a kisebbsége találkozott már a blog új látványvilágával. Az biztos, hogy…

Az álmoskás tekintet, illetve a szemnyitogatás még visszaköszön a mai bejegyzésben, de ne szaladjunk ennyire előre, mégiscsak vasárnap reggel fogantak meg ezek a gondolatok. Szeretek a hétvégi reggeleken kinézni az ablakon. Még néhány emeletnyi magasságból is látható a város csendes utcaképe.…

Nem véletlen, hogy ritkán írok a „valóságshow”-król. Egyrészt nem nézem őket, másrészt, ha véletlen „belefutok” olyannyira felháborodom, hogy jobb, ha nem koptatom emiatt a billentyűket. De mindig van egy olyan pont, amikor az alkalom éppen megszüli a tolvajt, vagy éppen a házasságot. Mindig is…

Megszűnő Posták, szaporodó futárszolgálatok. Generációváltás a feladóknál, a címzetteknél és a „postások”-nál is. Magam is sorban állok, de csak úgy hivatali kötelességből, hetente egyszer. Ez adta az ötletet, meg hogy közben úgyis „ráérek”. Persze ehhez ott kellett állnom a nyugdíjas Mari néni…

Se szeri, se száma a különféle okoknak, amiért listákat „állítunk” össze. Háziasszonyok a bevásárláshoz, cégek az árakhoz, sportolók az eredményekhez, medvék meg hááát… ki se merem mondani. Mai „modern” világunkban ezek a „bundások” már nem alszanak téli álmot. Hogy ezt a klímaváltozás teszi, vagy…

Az éhséget leginkább a hasunkkal „ábrázoljuk”. Pedig mennyi minden mással összefüggésbe hozható. Pénz, hatalom, fegyver. Jaj, pont a kaja nehogy kimaradjon! Így van, ezek akár jól kiegészíthetik egymást. Sőt, nincs is annál „szebb”, ha mindezek egyre kevesebb kézben összpontosulnak. Egy keményen…

Újév, új helyzetek, de kezdjük csak az alapokkal. Egy „alsópolcos” oktatási intézménnyel. Lehet azon vitatkozni, hogy már én is retro vagyok, vagy egyszerűen csak öreg. Minden esetre már elég nagy ahhoz, hogy kicsi legyek. De én még emlékszem a TV-ovira. Háááát most megérkezett hozzánk, ha kicsit…

Szép szám, barátságos érték, igazi 5-ös! Ha már „muszáj” kívánni, akkor sem kell, hogy ennél biztatóbb vagy jobb legyen! Én már megjöttem onnan, hogy nagy fogadalmakat, kívánságokat írjak össze(-vissza). Azt azért elárulom, hogy egy azért csendben teljesült: Elmúlt a 2024-es esztendő. ’85-ben…