Azt hittük, hogy egyszer már kinőttünk ebből a „puszcsi, lavcsi, uncsi” formátumú kommunikációból. De mindennek van egy, vagy akár több feltámadása is. Ha az isteni sugallat valami felső körből érkezik, akkor aztán nincs megállás. Először arra gondoltam, hogy írok valami „levezetőt” egy régebben…

  Áááááááá, nekem már a sz@r is ízetlen – szoktuk mondani. Nem hiába, hiszen sokszor azt sem tudjuk, hogy mit akarnak lenyomni a torkunkon. Jobb(ik) esetben még megkérdezik: Szereted a mákos sz@rt? Nem? Akkor egyed mák nélkül!      

Félreértés ne essék, nem akarom még temetni a fenyőünnepet, de ha már az előző írás a karácsony-várásról szólt, akkor lépjünk tovább. Illetve mégse szaladjunk ennyire előre. Ha valakinek nem jött volna be a sarokfenyő, akkor annak a találékony „magyar”…

  Bármennyire is gyorsan telt el a 2011-es esztendő, többször sikerült olyan termékekbe belefutni, amelyektől – finoman szólva – égnek áll az egyre inkább őszülő hajam. (Buborékot köp(ül)ő medence, víz alatti mp3 lejátszó, vagy akár a melltartó-tartó.) Sőt,…

 Elkapott a nosztalgiahullám. Annál is inkább, mert a közelmúltban részt vettem egy családi napnak álcázott gyereknapon, és ott is szóba került a kis gömböcskék előállításának folyamata. Arról nem is beszélve, ki kellett találni valami frissebb bevezető szöveget, hogy…

Az írás nyílt termékmegjelenítést tartalmaz, ami nem véletlen. Ne feledjük, minden(ki) jó valamire… ha másra nem, elrettentő példának… Amikor egy áruházlánc katalógusának lapozgatása megihletett az első (ilyesfajta) blog megírására, magam se gondoltam…

* Felhívom az olvasók és a fanyalgók figyelmét, hogy az alábbi iromány nyíltan termékmegjelenítést tartalmaz! Bár a leírtak egyes szempontokból nem minősülnek ajánlattételnek!   Jó, jó, tudom, kicsit férfi soviniszta a megközelítés. „Bakker, nézd, ez de…