2021-ben is elszámoltunk 365-ig

Egy újabb „boldogújév” ért véget. Legalábbis ezzel a szlogennel indítottuk útnak tavaly ilyenkor. Aztán lett amilyen lett, amilyen szokott. Hol jobb, hol rosszabb.

Korábban felemlegettem néhány szerencsehozót. Most néhány testközeli jó barátot is be tudok mutatni. Emlegettem már a családunkban eluralkodott kreatív vonalat, ennek most újabb bizonyítékai költöztek be a karácsonyi meglepetések sorába. Innen nőttek ki, mint BÚÉK figurák.

szerencseparos.jpg

Hogy aztán ezekben ki mennyire hisz vagy sem, ez nyilván egyéni. De egy általános tulajdonságuk biztosan van. Nem szólnak vissza. Ennek tudatában aztán úgy húzkodjuk a farkukat, ahogy csak akarjuk. De, hogy hasznosak az tuti. Nagyon jó időtöltés elkészíteni őket. (Még akkor is, ha drága jó édesanyám mindig azt mondja: amióta nyugdíjas, nincs ideje semmire.) Aki kapja, az meg örülhet, mert kedvesek, aranyosak, tényleg olyan szeretetre méltóak. Ki tudja, hátha ők hozzák meg a szerencsét.

kemenysepro2021.jpg

Az éves „munkásságomat” mivel is köszönhetné meg a legszűkebb olvasótáborom? Az idén is könyvbe foglalták az „alkotásaimat”. Ezzel egy kicsit kilóra is szembesítettek, hogy mit követtem el. Persze ennek egyfajta háttér-olvasata is lehet, ugyanis áramszünet idején lehet böngészni, az elemlámpa fénye mellett. Jelezve, – remélem másoknak is – hogy nem áll meg az élet, ha éppen nincs ’net. Ugyebár ennek hiányát a mai korba születettek, szinte el sem tudják képzelni. Persze a felgyorsult világunkban is szükség van a napi történések mielőbbi megismerésére. De a virtuális világ azért ne ferdítse el azt a látásmódot, amit a saját szemünkkel tapasztalunk, legalább a közvetlen környezetünkben. Ebben próbáltam eddig is segíteni, és ezen leszek a jövőben is.

buek2021.jpg

Ne fedjük 2022-ben sem! Amit más ír vagy mond, azt ő látta-hallotta. Hogy miképpen adta tovább, abban már benne van a gondolkodásmódja, netán az irányultsága valamelyik „növényi” szimbólummal ellátott irányba. Na, meg persze, ki tudja hány lépcsőn ment keresztül az „információ”.

Emlékeznek még az egykori mesére, netán úri hagyományra, amelyből gyerekjáték is született: Ül két ember a hosszú asztal két végén. Köztük ülnek a „hírvivők”, és egymás fülébe súgják az egyik oldalról elindított üzenetet. Aztán a sor végére meg… valami egész más információ ér oda.

Ezért sem mindegy, hogy kikkel ülünk egy asztalhoz. Ha meg már asztal, akkor az sem mindegy, hogy mit eszünk. Mert, hogy annak is lehet következménye. De a (szilveszteri) durrogtatás csak annyira legyen aktív, amennyire a bableves hatása megengedi. Itt ugyanis gyorsan észbe kap az ember, ha túltolja… Sőt, még megkontrázhatja a lencse hatásaival. Ha ezzel meg vagyunk, akkor már „csak” egészség legyen, és jöhet, amivel kezdtem: Boldog újévet! 

Kép: Saját

üdv: Jumbóka a #Fejszelep, és a #BloggerKépző ajánlásával