Orosz, ukrán egy asztalnál, a többiek meg köztük

Az év vége közeledtével, a különféle cégek megtartják az évzáró vacsorákat.

Korábban az volt a „hagyomány”, hogy a céges záró bulikon semmiben nem ismertek határokat. Korlátlan étel- és italfogyasztás, sőt még a „félreQrás” is „megengedett” volt. Én, mint „bizonyos” hagyományok tisztelője most mégsem egy múltidézést szeretnék elétek tenni. Mai „modern” világunknak ugyanis lett egy új eleme, az ülésrend. Ez persze régebben is volt, csak változtak a szempontok.

evzaro_vacsora.jpg

Ma már sajnos divat „utálni” valakit vagy mindenkit. De én ezt a szót sem ételekre, sem emberekre nem tartom illőnek használni. Országok nevesítésével persze könnyű általánosítani, csak ugye ezeket az államokat is hús-vér személyek lakják. Persze a szimpátia sok mindent felülír. Képzeljünk el egy kb. 500 fős céget. Itt már felmerül az a nagyságrend, hogy ez a vállalat nem a magyar piacra épült. Sem beszerzési sem értékesítési vonalon. Hova szállíthat? Mondjuk a környező országokba, ahol ezért köztudottan elég sok magyar is él. De nyilván nem csak erről a piacról lehet szó, hanem egész Európáról, de akár más kontinensekről is. Joggal merül fel a kérdés, hogy egy ekkora vállalatra milyen hatással vannak a világban zajló folyamatok. Most elég legyen egy rövid félmondat: nagy hatással, hiszen vannak korlátozások, szankciók.

Először egy kis kitérő, de nagyon fontos észrevétel, egy ilyen helyzetben. A világon ugye van egy adott mennyiségű alapanyag, félkész- és késztermék. Ezek ugye folyamatosan áramlanak ide-oda. Ezek a válságok, háborúk kitörésekor nem vesznek el, legfeljebb egy kicsit átalakulnak, illetve más útirányokat „választanak”. De senkinek ne legyenek kétségei afelől, hogy ezek a terméken mindentől függetlenül (előbb vagy utóbb) eljutnak a célországhoz. „Kicsit” több lesz az „áttétel” „kicsit” több közvetítőt vonnak be, de minden vevő (eladó) megkapja a kedvenc áruját. Lehet itt korlátozni bármit a felszínen, de másod- harmad vonalon ugyanúgy folyik tovább az üzlet, hiszen a folyamatokat legfelsőbb szinten irányítók biztosan tudják, mit csinálnak.

Ééééés akkor üljünk vissza a vacsoraasztalhoz. A cégek ugye meghívják a külföldi partnereket is. Olyanokat is, akik a világ trendje szerint „most éppen ellentmondásban” vannak egymással. (Írjak már végre konkrét példát! – mondjuk az oroszok és az ukránok.) Mivel a meghívónak mindkét partner fontos, természetesen szívesen látott vendégek. Legfeljebb nem ülteti egymás mellé őket. De miért? – tehetné fel a kérdést „Fluimucil” Ábel is, ezt most ne vicceljük el. Üzleti szereplőkről beszélünk, akik lehetnek akár barátok is. Vagy, ahogy korábban írtam, akár együtt játszhattak a Krím félszigeten levő Пионерский лагерь-ben. (Akiknek nem volt meg anno, fonetikusan „Pianyerszkij lager”. Magyarul úttörőtábor. A szovjet időkben lehet, hogy másképp nevezték, de a magyaroknak még lehet, hogy meséltek ezekről, és így tudják hova tenni.)

Nyilván ezzel, még nincs vége a történetnek, de ehhez azért álljunk fel az asztaltól. Nehogy a borgőzös hangulatban olyan helyzet adódjon, amit most megemlítek. Egy háborús konflistusba kevert vagy keveredett (ezt – is – tessenek eldönteni) ország állampolgárai korábban békésen élhettek egymás mellett. Oroszok, ukránok, (hogy a példánál maradjunk) együtt dolgoztak, barátkoztak, akár még házasodtak is. Hol jön el egy olyan pillanat, mi lehet a kiváltó ok, hogy ezek az egymáshoz közel álló emberek a „nemzetközi nyomás” hatására egymás ellen forduljanak? Olyannyira, hogy még fegyvert is fognak. Erre persze nem fogjuk megkapni a választ, pedig bennünket – hétköznapi embereket – nagyon is érdekelhet. Nem úgy, mint Az elme gyilkosai-t, akik irányítják a világot. Uhhh, nem is gondoltam, hogy ilyen gyorsan meglesz a válasz, ami persze nem igazán megnyugtató…

Ugye, hogy nem is olyan egyszerű érzés a terített asztalnál lezárni az évet. Remélem nem éhgyomorra olvastátok a fenti sorokat. Bár aki még komolyabban belegondol (és már vacsorázott, vagy éppen reggelizett) annál benne van a pakliban, hogy az étel bevételei oldala lesz a kiadási is…

Kép: Saját

Üdv: Jumbóka a #Fejszelep, és a #BloggerKépző és az #Mbbkujratöltve ajánlásával.