Én egy törvényt tisztelő, de nem biztos, hogy minden törvényt ismerő állampolgár vagyok, így bízzuk ezt a részt az illetékesekre. (Nem feltétlenül a „foteljogászokra”, bár ők nyilvánvalóan hamarabb „tudnak” reagálni a hasonló esetekre.)
A honvédelmi miniszter nyilván sokkal hitelesebb ez ügyben, tehát „valószínűleg” joggal foszthatja meg a Ruszin-Szendi Romuluszt minden korábbi katonai rangjáról, illetményétől, stb. Az én szemszögemből nézve, ez most abszolút öngól, hiszen ebben az esetben a volt főtiszt, hozzám hasonló „kívülállóként”-ként mondhatja el a véleményét „bármiről”.
Nem keressük Remust főleg nem a mesét, mert most egy „másik” bácsié a főszerep. Sőt még csak Rómába se kell menni, hiszen egyébként sem mindenki tart oda. Így a cím nem maradt félbe csak másként folytatódik a történet.
Mi a különbség Ruszin-Szendi Romulus és köztem? Most már semmi, mindketten civilek vagyunk. Illetve ez még így nem egészen igaz ugyanis én még elvileg tartalékos főhadnagy vagyok. Vagy legalábbis nem tudok róla, hogy megvonták volna tőlem ezt a rangot. (Hacsak az éveim számából adódóan netán ebből a pixisből is kiestem. Nyilván nem sajnálom, hiszen nem is volt annyira mézes a bődön, hogy bármiféle – akár anyagi – hasznom is lett volna belőle.) Befutottam tulajdonképpen a legnagyobb katonai előrelépést. Ugyanis honvédként szereltem le. Azóta pedig időnként levélben „tájékoztattak”, hova is jutottam a ranglétrán.
Oké, de mondjuk, én ezért a véleménynyilvánításért sem kapok pénzt. Mi a különbség akkor, ha mindketten elmondjuk, ami a fejünkben van? Ő, mint (volt) hivatásos katona, vagy én, mint amatőr blogger, aki egy „szabad országban, szabad akaratomból, azt mondok, amit szabad”. Ő viszont ért hozzá, tudja mit beszél, én pedig valóban csak a vélemény szabad kiáramlására koncentrálhatok. „Ő” már nem katona, én meg csak muszájból voltam másfél évig, ezelőtt 30+ jó néhány esztendővel. Nézzük meg melyikünk a hitelesebb! Most a kormánypropaganda szerint Ruszin-Szendi már nem, én meg nem vagyok egy „tényező”.
A választási kampány gyakorlati megkezdése előtt a Fidesz valami ilyesmit mondott: nem fognak senkit becsukni a véleménye miatt. Magyar Pétert eddig még nem is sikerült, de a következő áldozat Ruszin-Szendi Romulus lehet, tulajdonképpen már csak egyetlen lépés hiányzik ehhez. Kétségünk ne legyen afelől, hogy ha nem is merik megtenni, de meg fogják „lebegtetni”.
Ki tudná hitelesebben elmondani az „ott” történteket, mint olyas valaki, aki közvetlenül a „tűzvonalból” jött. (Magyar Péter példájából ezt már láthatták.) Fogást találni pedig mindenkin lehet. Egy „hülyeséget” már elkövetett Romulusz, hiszen kilátszott a „micsodája”. Még egyet valószínűleg nem fog. Tehát olyan titkokat, amelyeket nem lenne szabad elmondani, nem is tár a nyilvánosság elé. De hát minden szóösszetételt, minden fogalmat nem lehet megtiltani. A jelenlegi helyzetnél már csak egy nagyobb blama jöhetne a Fidesz ellen, ha jönne még egy katona, vagy valahonnan előkerülne.
A karaktergyilkosságot mindenféleképpen szeretné a Fidesz meglépni, de mártírt nem akarnak belőle csinálni. A „Párt” tehát akarata ellenére most hozta igazán nyerő helyzetbe Ruszin-Szendi Romulust, hiszen civilként alanyi joga lesz bármit is mondani „bármiről”.
Képek: Internet montázs
üdv: Jumbóka a #Fejszelep, és a #BloggerKépző és az #Mbbkujratöltve ajánlásával
