Tudjuk, hogy a magyarok mindenre találnak megoldást. De azt is, hogy mindenre keresnek kifogást, vagy legalábbis lehetőséget a kivételek megerősítésére. Minden másra ott a Mas…card!

Hogy a fentiek miatt éppen miért szeretnek vagy éppen „utálnak*” Bennünket Európában, az éppen az adott helyzettől függ. De a kivételek megalkotása miatt nem is kell különösebben elhagyni az otthonunkat az tuti. Ja, és most nem is lehet! Pontosabban nem is lehetne, de akkor ugye nem született volna meg ez az írás. Bár ez sem egészen igaz, a miért pedig kiderül a továbbiakból.

Szabályszegésből jeles, pacsiznak össze néhányan, amikor bravúrosan megszegnek néhány szabályt, még akkor is, ha – közvetlenül – nem érezhető ennek a „kihágásnak” a következménye. Különösen igaz ez most a koronavírus idején. Egyfelől érthető, hiszen ezt a hosszú távú bezártság valóban nem tudni, hogy meddig viselhető el „nagyobb” feszültség nélkül. (Bár most igazolhatja intelligensségét a vírus. Ha a nyári szabadságra nem jött velünk, hátha elkerül bennünket a karácsonyi ünnepekre való tekintettel is.)

Van nekünk egy „különös” módon szeretett kormányunk, legalábbis a lakosság egyharmadának kétharmada által, akikkel a „vezérkar” jó viszonyt ápol. E „kisebbség” egy részének engedélyezték, hogy egy adott pillanatban akár 200-an is beköltözhessenek egy ingatlanba. Most ugyanezek az emberek jótékonyságból tegyék már meg, hogy szétköltöznek, mert ugye csak 10-en tartózkodhatnak egyszerre egy helyen. A nagycsaládoknak is éppen itt az ideje, hogy a rengeteg segítséget igénybe véve (CSOK, meg ilyen–olyan adómentesség, autós segítség) most szétköltöznek, ezzel is gátolva a COVID-19 terjedését.

A „kivételes” (az érthetőség kedvéért kivételt képező) otthon-elhagyási lehetőségekről számtalan mém, vagy vicces bejegyzés született. Nem tudnék annyi forrást megjelölni, így engedtessék meg, hogy csak a sajátomat szúrjam be ide.

Azért felsorolás szinten megemlítem, hogy a kutyás sztorik vitték a prímet, a különféle pórázokkal vagy egyéb állatokkal „megmémelt” képekről nem is beszélve. Na meg egy szélsőség. Most jó dominának lenni! Ők ugyanis különféle szíjjakkal felszerelkezve mennek „dolgozni”, így ezeket a tárgyakat akár póráznak is tekinthetjük. Sőt, ha még bilincs is van náluk, azt is mondhatják, hogy ők titkos rendőrök. (Már csak azért is, mert a régi vicc szerint a maguk a rendőrök is „szeretik” a kivételeket.)

Felvételt hirdetnek a rendőrségen, de kikötik, hogy csak szakállasok jelentkezhetnek.
Megjelenik két alak szakáll nélkül. Kérdezi is az ügyeletes tiszt?
- Hát maguk?
Mire az egyik letolja a nadrágját, és így szól:
- Titkos rendőrség!

A legtöbb „kifogás” nyilvánvalóan a gyorshajtást ellenőrző akciók idején születik. Ilyenkor ugyanis „divat” arra hivatkozni, hogy az illető anyukáját bevitték a kórházba, azért kell sietni. Sajnos – mint tudjuk – ez időnként valós érv. De, ha belegondolunk, hogy csak egy akciót tekintve hányszor hangozhat el ez az érvelés: hát nincs annyi anyuka az országban, sőt még az intenzív osztályok is tele lennének – még vírus nélkül is.

Persze azon is elgondolkodtam, hogy magamat melyik kivételes esetbe soroljam. Nekem ugyanis a munkahelyem és a bejegyzett lakhelyem, egy és azonos városban van. Valójában viszont mindkét helytől egy órányira lakom. Sőt kötetlen a munkaidőm! A hatósági igazolás pedig csak a hivatalosan bejegyzett címekre utal. Akkor hogyan igazolom, hogy most éppen haza vagy vissza utazom? A táskámban levő használt alsóneművel vagy a mosogatás elől „menekülő” ételesekkel?

Mindenkit megnyugtatok, hogy – érdemben – még nem találkoztam rendőrrel, munkaidőn kívül sem. Sőt még TEK-esekkel sem. Igaz, felénk nincsenek „túlzottan” lázadó egyedek, akiket ilyen nagy erőket felsorakoztatva kellene megvédeni a vírustól.

Az egyik ismerősöm megjegyzése aztán mindent vitt: Azért kellett az összes, – „nagyoknak” szóló – iskolát bezárni, hogy az SZFE-t jogosan lehessen végre leállítani. Végül is, ez is egy alternatíva.

Kép: Saját facebook bejegyzés

üdv: Jumbóka a #Fejszelep, és a #BloggerKépző ajánlásával

*Ne használjuk ezt a szót, semmilyen értelemben! Nem feltétlenül kell elfogadni, hogy vannak mások – még ha szélsőségesek is – de tudomásul kell venni! Bezzeg ideszúrtam ezt a kivételt.