Csernobil-maraton – szakma és politika
Egyre több embernek van lehetősége, hogy megnézze ezt a mini sorozatot. Vigyázat, nem azért, hogy megtudják az igazságot! Hanem azért, hogy legalább lássák és átérezzék miről is van szó. Csernobil 1986. április 26.
Akik ezen a felületen filmes élményeket olvasnak, tudják, hogy itt nem filmkritikákkal találkoznak. Ezek élmények, észrevételek és elsősorban háttérgondolatok. Nem szeretem a példálózásokat, hiszen minden egyes helyzet más és más. De vannak olyan párhuzamok, amelyek elgondolkodtatóak.
„Szerencsém” volt, és a hétvégén belefutottam a Csernobilról szóló ötrészes (együtt látva) maratonba. Monumentális alkotás, de senki ne gondolja, hogy ebből majd pontról pontra megtudja a valóságot. Még ha esetleg nagyon közel állnak is hozzá az alkotók. Nekik „eladható” filmet kellet csinálni. Drámával, fordulatokkal, hatásvadász elemekkel. Nem utolsó sorban emberi sorsokra írva, hiszen ezek azok, amelyekkel leginkább hatni lehet a „legintelligensebbnek” mondott kétlábúakra.
1986. tavaszán az egyik hazai (akkor még) főiskola laboratóriumában voltam, a robbanás nyilvánosságra kerülése után néhány nappal. Megmutatták nekünk, hogy a sugárzás, mennyivel nagyobb a „normális”-nál. Látványos volt, de nem értettük, nem is emlékszem a konkrét számra. Hiszen egy olyan értéknél, ami gyakorlatilag a nullával egyenlő, teljesen mindegy, hogy mennyivel nagyobb számot mondanak. Ne együnk zöldsalátát, de azt is mossuk meg! – harsogta a média. Hogyan??? Na ugye, már itt sem volt tiszta a képlet.
1-2 héttel ezelőtt egy másik filmélményből jött az ötlet, hogy megnézzük ezt a képfolyamot. Attenborough mozija ugyanis a csernobili képkockákkal kezdődik. Éles kontraszt, így kitűnő illusztráció a világ pusztulásához, még akkor is, ha nem feltétlenül jogos a párhuzam.
Ha valami szakmai alapon működik, (akár jól vagy rosszul) akkor az atomerőmű biztosan. Műszaki ember lévén persze tudom, hogy ennél sokkal kisebb és egyszerűbb szerkezetek alapja is a szakma, illetve a fizika/kémia sok-sok törvényszerűsége. Viszont a bonyolultság és az ebből adódó technikához kapcsolódó pénz az, ami sok mindent befolyásol. A „zseton” persze önmagában nem minden, mint ahogy nem is boldogít! A további – és sajnos sokkal fontosabb – a hozzá kapcsolódó hatalom, és ami ezzel együtt jár, a politika. Az, hogy ezt egy központi irányítású egypárti uralom, vagy valami más, de kevés kézbe futó lobbyérdek irányítja, a kisember számára édes „mindegy”. A film tökéletesen bemutatja, hogy egy ilyen „gyárat”, illetve a körülötte kialakuló körülményeket mennyire befolyása alá tudja hajtani a politika és a hatalom. Látható volt már a katasztrófa előtt is. De ami igazán szembetűnő, hogy a folyamat a vészhelyzet fokozódásával együtt, egyre inkább öngerjesztővé így kezelhetetlenné válik. És ami a legszörnyűbb az egészben, hogy minél nagyobb a baj, annál inkább erősödik az egymásra mutogatás korszaka. Minden egyes pillanatban megjelenik ugyan a szakma és a valóság. De csak akkor válik elfogadhatóvá, ha az éppen adott poszton levő személyeknek (vagy felsőbb érdekeknek) a hasznára van.
Egyértelmű a filmbéli utalás arra is, hogy miképpen lehet félrevezetni, de úgy is írhatom, hogy becsapni az egész világot. Komolyan azt gondolná valaki – közülünk kisemberként – hogy ez ellen bármit is tudunk tenni? (Nevezhetjük ezt szavazásnak, választásnak vagy bárminek.) Nyilvánvalóan azért nem kell mindent ölbe tett kézzel nézni, de olyan messze vagyunk mi („mezei” állampolgárok) a világ megváltásától, mint Makó Jeruzsálemtől. Jah, ez is egy elcsépelt szöveg, hiszen a közlekedés felgyorsulásával és technikai fejlődésével csupán egy óra repülővel, ami valaha még elérhetetlennek tűnt. (A leghosszabb repülőjárat is már 14-16 óra körül van, de ennek ellenére még mindig vannak laposföld-hívők.)
Tessenek szívesek egy kicsit a „korunk pestiseként” vizionált kórságra gondolni. (HANGSÚLYOZOM, NEM KÍVÁNOK DIREKT ÖSSZEFÜGGÉSRE MÉG CSAK UTALNI SEM). Mekkora súlya van a COVID-19 hétköznapi megítélésében a médiának, a politikának, illetve a szakmának!
Kép: WIKIPÉDIA
üdv: Jumbóka a #Fejszelep, és a #BloggerKépző ajánlásával