Az álmoskás tekintet, illetve a szemnyitogatás még visszaköszön a mai bejegyzésben, de ne szaladjunk ennyire előre, mégiscsak vasárnap reggel fogantak meg ezek a gondolatok. Szeretek a hétvégi reggeleken kinézni az ablakon. Még néhány emeletnyi magasságból is látható a város csendes utcaképe.…

Nem véletlen, hogy ritkán írok a „valóságshow”-król. Egyrészt nem nézem őket, másrészt, ha véletlen „belefutok” olyannyira felháborodom, hogy jobb, ha nem koptatom emiatt a billentyűket. De mindig van egy olyan pont, amikor az alkalom éppen megszüli a tolvajt, vagy éppen a házasságot. Mindig is…