Nagy felelőtlenség lenne kijelenteni, hogy nagyon közel állok az irodalomhoz. Ez természetesen nem büszkeség, bár nem is balítélet. Ez egy állapot, ami akár változhat is. Az persze nem véletlen, hogy ezen a felületen ritkán találkozhattok az irodalom klasszikus elemeivel. Ez ugyanis nem erről szól. De, hogy van valamiféle kapcsolódási pont, az azért innen is megközelíthető. Játszani ugyanis nagyon szeretek, és mivel ezt szavakkal is lehet, gyakran meg is teszem. Az Aranymosás irodalmi magazin 100 szavas játéka már többször megihletett. Igaz, nem mindig voltam „nyerő”, de a kezdetek sikeresek voltak, és ez mindig bizakodással tölt el. (Kép: innen)

A legújabb feladat csak első látásra tűnk könnyűnek, de mint mindig, most is sokan próbálkoztak: „A mai százszavas játék témája az információ. Rengeteg írás küzd az alany hiányával, a nem megfelelő mondatalkotással. A mostani játék lényege, hogy szándékosan talányokat gyártunk. Feladat: Írj meg maximum 100 szóban egy cselekvés magyarázatát vagy használati utasítást, úgy, hogy kihagyod a kulcsinformációt.”

Véleményem szerint sokan estek abba hibába, hogy klasszikus találós kérdéseket tettek fel. Igaz, hogy abban is konkrét szót keresünk, de azt teljesen körbeírjuk, csak nem mondjuk ki. Ugye, hogy nem is olyan könnyű? Nekem így sikerült! Ja, és a legfontosabb! Rajtam kívül a zsűrinek is tetszett!

Válasszunk – vagy hozzunk létre – egy genetikailag hozzánk hasonlót, lehetőleg 1:2-es, 1:3-as vagy 1:4-es méretarányban. Elemezzük, hogy milyen hatással vagyunk egymásra, ennek megfelelően dolgozzunk ki megfelelő stratégiát. Határozzunk meg célokat, de a reakciók figyelembe vételével adjuk meg a megfelelő szabadságfokot. Kerüljük a testi fenyítést és a válogatott szitokszavak használatát. Értékeljük az eredményeket, lehetőleg józanul. Bár – bizonyos idő után – ez ne jelentse feltétlenül az alkoholtartalmú italok felszabadító erejének mellőzését.

(sélevenkemreyg)