A házasság hete úgy látszik, nagyobb becsben van, mint a Valentin nap. Az időráfordítás szempontjából mindenképpen. Na, nem az anyagiakat értve elsősorban, de persze azokat is. A hét nap mégiscsak több, mint egy.

Olyan „üzenetét” is hallottam már a felvezetésnek, hogy ebből is látszik, a házasság tovább tart, mint a szerelem. Vannak, akik szerint ez már egy kifordított világ. Mások szerint az ilyesfajta kitárulkozással (no meg az internet nyilvánosságával) minden más megvilágításba kerül.

Az emberek nagyon gyakran fogják a körülöttük levő dolgokat a túlvilágiak közreműködésére. (Most nem feltétlenül az égiek rossz értelemben való felsorolására gondolok.) De, hogy nem csak az emberek „bolondulnak” meg a nagy szerelemben, hanem az égiek sem 100-asok, az azért jelent valamit. (A kis csavar azért van a címben, nehogy valaki a híres botswanai filmen agyaljon, amit egyébként én is nagyon kedvelek.) Gondoljunk csak pl. Zeusz-ra, aki teljesen átértelmezte az utódnemzés fizikáját. A biológiáról nem is beszélve. Azt talán kevesen tudják, hogy a „bába” szerepében Héphaisztosz „tetszelgett”, persze ő sem a hagyományos módon. Ugyanis, mint a kovácsmesterség (és a tűz) Istene, ő koppintott Zeusz fejére. Ennek hatására született meg Pallasz Athéné. (Aki nem Athén felesége volt, mint ahogy a magyar anyakönyvezés egyik módja szerint kaphatta volna a nevét.)

A Főisten után ki is lehetne a következő főszereplő, mint Héra, Zeusz felesége. Annál is inkább, mert ő a házassági hűség istennője. Milyen romantikus jelkép is lehetne a frigy hetére nem? Háááát nem egészen. Mert az tudjuk, hogy a görög mitológia hősei nem igazán az erkölcsi feddhetetlenségükről voltak híresek. Héra pedig „előszeretettel” büntette a Zeusszal kapcsolatban is a romantikát előtérbe helyező betolakodókat. Egy-egy tehénné, vagy medvévé változtatás neki nem okozott problémát. Bár a kutatások nem támasztják alá, talán nem véletlen, hogy az első állattal összefüggésbe hozott hasonlat, azóta is rajta maradt a női nem egyes tagjain – a megszégyenítés jeleként.

Ki nem maradhatna a felsorolásból Aphrodité, aki – legalábbis az ábrázolások szerint – még „ki is nézett valahogy”. A szépség és a szerelem Istennőjének születése sem volt klasszikus, hiszen kagylóhéjból jött elő a tenger habjaiból. Ez is melyen romantikus ugye? Az előzménye már kevésbé. Hiszen apjának az egyik legfontosabb „alkatrészét” (már ami a teremtő részhez szükséges.) egy sarlóval vágták le. Így volt szükség a „lány” világra jövetelének alternatív megoldására.

Láthatjuk tehát, hogy már akkor sem volt mindenki ártatlan. Csak hát ők úgy voltak vele, hogy nincsenek főnökeik, tehát „megtehetik”. Sajnos tanulságként a mai „halandók” legtöbbjének csak az utolsó mondatrész maradt meg…

Akinek ez az eszmefuttatás már nagyon fájt, az ne a nyúlcipőt húzza fel! Keresse meg inkább a Niké-nek, a győzelem istennőjének nevével fémjelzett lábbelit. Így menekülhet el a Valentin nap nem kívánatos hatásai elől.

Források: Wikipédia és egy kis montázs a pixabay-ből

üdv: Jumbóka a #Fejszelep, és a #BloggerKépző ajánlásával