Első ránézésre akár valamiféle nyerőszámoknak is nézhetnénk a címbeli felsorolást. Igaz lehet ez a megközelítés azért is, mert hárman vannak, és ez utóbbi már önmagában is bűvös. Főleg így péntek 13-án, ami ma már többeknek szerencsés, mint szerencsétlen. Az én nézőpontom természetesen egészen más, no és nem is igazán a szerencsén alapul. Ha csak az a része nem, hogy szerencsés ember az, aki foglalkozhat a hobbijával, nevezetesen a (blog)-írással. Az, hogy ebben az olvasók is partnerek – hiszen egyre többen megtalálnak – valóban pozitív. Márpedig erről van szó, hiszen a 2013-as Goldenblog verseny „ego” kategóriájában ismét sikerült előrelépni. Sőt, az idén ehhez még különösebb kampányt sem kellett folytatni.

Hol is állná meg leginkább a helyét Shakespeare-nek a „Sok hűhó semmiért” című vígjátékában elhangzott mondata, mint egy ego-blogban. „Nem vagyok öntelt, csak tisztában vagyok a képességeimmel. Ezt pedig a nagy számok törvénye juttatja az eszembe a fejembe, ami – kissé ellentmondásosan – abban mutatkozik meg, hogy ezek a számok évről-évre csökkennek. 2011-ben a 76., 2012-ben a 44., 2013-ban pedig a 23. helyre szavaztak be az olvasók, amiért nagyon nagy köszönettel tartozom mindazoknak, akik rám kattintottak.

Persze ennek a felületnek ez életképességét az határozza meg, ha egy adott írásnak tartalma, mondanivalója van, és ez nem (csak) a blog írójának egója. Márpedig a témákat azon közeli ismerősök „szállítják” akikkel megélem a hétköznapokat. Így nem ritka, hogy valaki a saját történetét olvashatja vissza, igaz egy kicsit az én látószögemből elemezve.

Azt azért nem szabad figyelmen kívül hagyni, sőt büszkén fel kell vállalni, hogy az idei sikerhez egy új téma „beiktatása” is jelentős mértékben hozzájárult. Az erotika világába való kacsingatást két fontos tényező is meghatározta. Először a tavaly karácsonyra megjelent erotikus antológiába való bekerülés, majd ezt követően az páros történetírás erotikus vonalának megismerése, és megismertetése az olvasókkal. Természetesen őszintén kívánom, hogy az erotika hassa át mindenkinek a hétköznapjait, de emiatt nem lesz gyökeres áttörés a blog témáit illetően. Továbbra is szeretnék megmaradni a közélet rám gyakorolt hatásainak bemutatásánál, még ha időnként „kissé” ironikus formában is.