Újabb plakátháború kezdődik, annak minden „előnyével” és hátrányával. Van persze csavar a dologban. Számomra csak a véletlenszerűség vagy a szándékosság a kérdés.

Abban a „szerencsés” helyzetben vagyok, hogy már nem kell idebiggyesztenem az ominózus kép-párt, hiszen mindenki ismeri a történetet. Nincs szükség egy sokadik kézen átment fotóra. (Ha már élőben nem találkoztam vele.) Helyette itt az enyém, ami ugye nem disznóláb, és legalább tiszta. (Jaj, rossz az, aki rosszra gondol.)

„Csak a kezemet figyeljék, mert csalok!” – mondotta volt Rodolfó mester. Ééééés mégis szerettük, elsősorban ebbéli őszintesége miatt. Pedig egy hazugságon, pontosabban egy „kis” csalafintaságon alapult az egész produkciója. Na, és persze az örök kérdés: „Hogyan csinálja?” Ezt feltehetnénk a mostani vezetőknek is. Akik legalább olyan ügyesek, mint a bűvész, hiszen még mindig hatalmon vannak. Sőt, bármily nehéz is kimondani, (valószínűleg) sokáig ott is maradnak.

Először „Isten bizony” azt hittem, hogy megint valaki akciózik, mint a padfestési történeteknél. Vagy „csak” a kutyapárt ironizál. De miután világossá vált, hogy ez egy „hivatalos” változtatás, akkor kezdtem elkönyvelni, hogy ez a 2.0-ás verzió. De, hogy ezek után a folyamatnak nem lett gazdája, ez több mint rejtélyes. Vajon hol válik el, hogy ki volt az ötletgazda? Az, hogy ki adta az utasítást, az továbbra is rejtély. Az meg, hogy mennyibe került, ugye meg se merjük kérdezni. Mert, hogy a mi zsebünkből kiáramlott az összeg, azt tudjuk. De ez most garanciális javítás volt, esetleg valakinek most jött meg az Isteni ötlet – vagy, hogy stílusos legyek az ihlet – az ugyancsak titok. Arról nem is beszélve, hogy hány kézen ment keresztül az „eredeti” mű, az első gondolattól a megvalósításig. Vajon a végső döntéshozó is csak az utcán találkozott vele először?

Most már tényleg olyan vagyok, mint Columbo, akinek mindig van egy kérdése. (Csak nekem nem jön a megoldás kb. 50 perc után az epizód végen.) Ugyanis van még egy dilemmám. Egy ilyen „reklámhadjárattal” csak felerősödik a propaganda, hogy még jobban odafigyeljünk az alkotásra? Mert, hogy nem a saját hülyeségüket akarták előtérbe helyezni, az biztos. Na, persze, az időzítés… pont most, amikor éppen olyan jogszabályt alkotnak, ami tovább szigorítaná – az én olvasatomban titkosítaná – a tiltott pártfinanszírozást. Persze, hiszen Gyuri bácsi (nem a Korda, hanem az idősebb Soros) már megtömte a zsebüket. Ne már, hogy másnak is jusson az örökségből! Tehát, tüntessük el a mancsot, magyarul: „el a kezekkel!”

De van itt még valami, ami a plakátozással kapcsolatos. Több mint 13 év kormányzás után, még mindig ott tartanak az „ötletadók”, hogy nem a saját képeikkel rukkolnak elő, valamiféle pozitív kisugárzással párosítva. (Mondjuk, felém ez nehéz lenne, de maradjak most a „szerény” kisebbség.) Szerintem úgy vannak vele, hogy az emberek (itt viszont szerintem nagyobb része) megköpködné „őket”. Már pedig ez egy nagyon csúnya dolog. Ilyen csak a fociban „megengedett”. Bár tudjuk, hogy az egy másik pálya, és az nekik hazai.

Ha már teletöltöttem szólásokkal az egészet, akkor ide is jusson egy klasszikus. Itt a vége fuss el véle. Bár ezt azért nem hiszem, hogy befejeződött. Ezt sem hiszem…

Kép: istockphoto montázs a kezemmel

Üdv: Jumbóka a #Fejszelep, és a #BloggerKépző és az #Mbbkujratöltve ajánlásával.