Nincsenek itt bonyolult dolgok: 1x1=1. Meg még szorozva 1,27-el.

Emlékszik még valaki, hogy mi történt 1988. január 1-jén? Nyilván azokat az embereket kérdezem, aki már tudatuknál voltak. Persze, újév, és valószínűleg rengeteg családi kötődésű esemény. No, meg ugye a másnap, buli után. Ünnep lévén amúgy sem sok mindent történhetett, hiszen akkor minden zárva volt. Magyarul, ez (is) egy jelképes dátum. De amiért ide hoztam, annak csak egy „pici” jelentősége van. Akkor vezették be hazánkban az ÁFA „intézményét”. 36 éve, ami már egy emberöltő. Tehát volt idő, megtanulni, „beleszokni”. De hogy jön ez most ide?

… szóval, 36 év után ez még mindig téma, az „egyszerű” emberek jó része még mindig megkérdezi. Akkor itt álljunk is meg egy pillanatra! Mi az, hogy egyszerű ember? Miféle jelző ez, hogyan lehet így minősíteni valakit? Nagyon egyszerű, így ahogy leírtam. Nincs ebben semmi bántó, a „hétköznapi” egyik rokon értelmű szava, ha nem tiltakoznék ennyire az idegen szavaktól, azt mondanám „szinonimája”. (Brrrr.)

Abban „szerencsés” helyzetben vagyon, hogy nagyon sok emberrel együtt én is egyszerűnek, hétköznapinak érezhetem magam. Egy olyan világban, ahol tízmillió partjelző, gátőr, virológus, kiváló sofőr, meg a bánat tudja hányféle „szakértő” él, már úgy tűnhet, nincs is „mezei honpolgár”, hiszen egymás múljuk felül a tudásban. Bár így lenne… de ettől nagyon messze vagyunk. Ééééés ami a legszomorúbb, hogy mindez a politikában, illetve az azzal kapcsolatos véleménynyilvánításban csúcsosodik ki. Pont egy olyan médiazajban, ahol „senki sem néz TV-t”, kivéve persze az M1-et meg a TV2-t. Egy olyan világban keresnek menedéket a legtöbben, amelyhez a legkevésbé értenek. Hiszen a politikusok köreiben, kapcsolatrendszerében csak hiszik, hogy otthon vannak. Persze, hogy „nagyjaink” szeretnek szerepelni, igét hirdetni, ebben azt próbálják eladni, ami a felszínen van, és ott látható. Hogy mi van a háttérben, az nagyon is titokzatos. Igen, azért, hogy ne lehessen kiismerni őket, a szándékaikat, a következő lépésüket. Mit tehetünk mi egyszerű, hétköznapi emberek? Hiszünk, (vagy nem) remélünk, (vagy nem) behódolunk (vagy nem). Aki pedig nem ismeri el azt, hogy vannak olyan emberek, (nem is kevesen) akik nagyon távolról szemlélik a politikusok tevékenységét, ezáltal még inkább „megvezethetőek”, az tényleg elkötelezettje az „elitnek”. A „kisemberek” – hogy behozzak még egy szót az egyszerűség és a hétköznapiság mellé – távolsága a „valóságtól” sajnos többféleképpen mérhető. Akár kilométerben, akár település-nagyságban, és sajnos a legtöbbször anyagiakban is. Persze, hogy sokan elájulnak, ha valamelyik „nagyúr” megjelenik egy zsák krumplival.

Hej, pedig ha tudnák…, hogy a jó burgonyát nem a saját pénzükből veszik, hanem abból a költségvetésből, amit mi magunk, egyszerű, hétköznapi emberek güriztünk össze. Gyakorlatilag visszakapják azt, amit betettek a „közösbe”. Pontosabban egy túrót (vagy krumplit) kapnak vissza… annak csak egy nagyon csekély részét. A többivel, meg a jó ég tudja mi lett… Mert arról nem számol be az M1 meg a TV2.

Valószínűleg ezért nem akarnak ÁFÁ-val együtt számított pénzt fizetni az áruért. De én is a kollégáim is, – meg még nagyon sok józan gondolkodású ember a magunk egyszerűsége mellett – tudjuk, hogy be kell fizetni az adót. Ezt is, meg a többi, még ki tudja hány félét. Mert egyszer talán eljön az az idő, (meg az a kormány) ami arra használja mindannyiunk pénzét, amire való. Még mielőtt ezt is valaki nagyon a szívére venné! – a „rendszerváltás” óta várjuk! Legalább mi legyünk tisztességesek, és teremtsük meg ennek alapjait. Megfelelő kommunikációval, a megfelelő csatornákon, ééééés az ÁFÁ-val.

Kép: Saját

üdv: Jumbóka a #Fejszelep, és a #BloggerKépző és az #Mbbkujratöltve ajánlásával