2022 Monaco – az első kanyar

A hely már van annyira „menő”, hogy ne lehessen csupán egyetlen jellegzetességet kiemelni.

A Formula 1, és a kaszinók leginkább ikonikus városa, ahol nem meglepő az sem, ha 28 fok van árnyékban.

Ha már a Francia Riviérára utaztunk, természetes volt, hogy ez a kis „ékszerdoboz” sem maradhatott ki a sorból. Ki-ki persze vérmérséklete szerint kattant rá a nevezetességekre. De ahogy lenni szokott, az döntött, akinek a kormánykerék a kezében volt. (Legalábbis a sorrendiséget illetően.) Ahogy az autóversenyeken lenni szokott, benne van a pakliban, hogy az ember elnéz egy kanyarkombinációt. Nekem persze rögtön az elsőt sikerült! A Monaco tábla után az első körforgalom nem egy „standard turbó” volt. Így egy olyan útra sikerült befordulni, ahonnan nem volt visszaút! Szerencsére csak olyankor jött szembe valaki, amikor éppen elfértünk egymás mellett. „Sikerült” úgy végigmenni Monaco „felett” a hegyoldalban, hogy gyakorlatilag semmit nem láttunk a főbb jellegzetességek közül. Legalábbis elsőre. Azért ezután sok mindent sikerült bepótolni.

Érdemes lent parkolni a hercegi palota tövében, és gyalog megközelíteni az „objektumot”. Na, nem mintha esély lenne a fenti parkolóban meghúzni a „nagyságos asszony” autóját. De ha lentről kezded a sétát egyszerűbb visszatérni, mintha fáradtan kellene felfelé bandukolni. Visszafelé egyébként a panoráma is élvezetesebb. Egy biztos: mielőtt lefelé indulnátok, be kell menni palotatér melletti egyik kis utcába. Ott kapható a világ legjobb vanília fagyija. Ezt nem valami promóciós kiadványból tudom, hanem tapasztalatból. Sok helyen ettem már, de ez valami csoda volt!

Picit fura volt a város csendessége, hiába no, ha a versenyautók nem bőgnek fel, akkor a mesterséges zajkeltés sem menő. Ha már a kaszinózásba nem fektettünk kockázatot – a sör inkább tutinak számított – próbáltunk egy kicsit versenylázba esni. Mivel csak átutazóban voltunk. nem volt lehetőség az összes kultikus kanyart megnézni. Bár a színpompás felöltöztetés hiányában a hely is teljesen más arcát mutatta. Még jachtból is kevesebb parkolt a „depóban”. Talán az uszoda az, ami szinte mindenhonnan látható. Azért hoztam képet egy buszmegállóról, ahol megpihentünk egy kicsit. Nagy szomorúságunkra Stéphanie hercegnő itt sem „rendelt”.

Végezetül egy „mobil” F1-es autó! Juan Manuel Fangio, az 1955-ös Grand Prix győztesének Mercije. Egyik érdekessége a mobilitása. Így még azt is mondhatjuk, hogy szerencsénk volt. Ugyanis csak akkor látható, amikor nincs futam. Így viszont bele is lehetett ülni!