Sok minden miatt lesz emlékezetes a magyar-angol 0-4. Sajnos legkevésbé a klasszikus labdarúgás a fő ok.

Az eredmény olvasható. A közönség nagyobbik és kisebbik részének viselkedése látható, illetve hallható – volt. A végén pedig a „csattanó”, a politikusok reakciója. Pontosabban itt még nincs is vége, a várható következmények miatt.

Félreértés ne essék, én is tisztában voltam azzal, hogy ennek a találkozónak nem mi voltunk az esélyesei. Még itthon sem. Még azt is hajlandó vagyok elfogadni, hogy a játékosok (majdnem) mindent megtettek, amit lehetett. Igaz, itt Marco Rossival nem (teljesen) vagyunk egy hullámhosszon, de tegyünk úgy, hogy ez még a vállalható kategória. Ezt a közönség is így érezte, hiszen a vastaps és a közös Himnusz-éneklés ezt sugallta.

Rossi így fogalmazott a meccs előtt: „Ha a szurkolók az ellenfelet sértően viselkednek, a magyar válogatottnak ártanak.” Sőt, külön ki is emelte: „Mit értek ez alatt? Ne illessék sértő jelzőkkel az ellenfeleket, ne cigányozzanak, ne bu∗∗∗zanak!” Igaz, azt külön nem mondta, hogy ne huhogjanak. Sajnos. (Mármint, hogy sajnos nem mondta.) Mert, hogy egyes szurkolók, a nekik tetsző dolgokat (de csak azokat) képesek szó szerint venni. Tehát, nem cigányoztak, nem buziztak, „csak” huhogtak.

Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a meccsre járásnak van egy nem kevésbé elhanyagolható célja. A feszültség levezetés. De ez is olyan, mint az energia-megmaradás. Tehát nem vész el, csak átalakul. Kérdés, mennyire szabályozható az, hogy hol és miképpen jön ki? Na, itt jönne képbe, ha már van egy mindenre (főleg a focira) elszánt „vezérünk”, akkor miért nem tud elég figyelmet fordítani „bizonyos háttér-körülményekre”, jelesül a nézőkre. Jöjjön egy szokásos „minden példa rossz című” hasonlat. A lovak szerelmesei tisztában vannak azzal, hogy ahol ló van, ott a „lósz@r” is megjelenik. A néző azt sem tudhatja hivatalosan, hogy a kormány illetve „A párt” milyen közeli kapcsolatban van egyes biztonsági cégekkel. Az sem feltétlenül biztos, hogy ez a kapcsolat hivatott erősíteni a rendrakás folyamatát. De azért valamilyen irányba el lehetne indulni ezen a vonalon is!

A honi focinak most nagyon kevés hiteles arca van, ez ugye nem kérdés. Mint ahogy az sem, hogy ezek egyike Marco Rossi. Még egy ideig legalábbis… De ha már az Ő hangja is süket fülekre talál, akkor ez sem lesz sokáig így. (Gondolom nem volt ennyi hallássérült a stadionban, vagy legalábbis nem most tartották az évi rendes közgyűlésüket.) Szerintem nem kért rendkívüli dolgokat az „Öreg”. De könyörgöm! Miért kell odáig süllyedni, mint Amerikában? Ott ugye elérték, hogy belefogalmazták a mikrohullámú sütő használati utasításába, a macska pörgetésének tiltását. De ez nem azt jelenti, hogy minden más állatot bele szabad tenni, pl. a zsiráfot. A fenébe, vegyük már észre, hogy nem változott semmi, pl. 2019 óta sem. Én meg még akkor is az angolokkal példálóztam!

Igen, van abban is igazság, amire „dicső” politikusaink hivatkoznak. Ne legyen kettős mérce! Azaz, az angol szurkolók is fütyültek az EB-n, pl. az olaszok himnusza alatt. Az is elítélendő! Viszont nem mosható vele tisztára az itteni viselkedés. De az azonnali reakciókból csak a másokra való mutogatás jött elő. Hogy ne kelljen megint közhelyeket felsorakoztatni, már meg sem említem, hogy mire való a seprű a saját házunk előtt letámasztva. De most azoktól várjam a megoldást, akik nap mint nap bizonyítják, hogy a Parlement sem egy kultúrközpont?

Tudjuk, hogy a stadionok világa nem közelíti meg az irodalmi kávéházak hangulatát. A határokat nagyon nehéz meghúzni az érzelmi (ki)törésvonalak mentén. De azt már tudjuk, hogy a nemzetközi szövetség(ek) számlagyárai (most a jobbik értelemben) nem fognak szívbajoskoni. Úgy fogják küldeni a bekérőket, hogy ihaj! Az üres stadionok miatt otthonülők pedig még annyi bevételt sem fognak „termelni”, mint eddig. Fizetnivaló pedig lesz rendesen. Jó, én se vagyok naív. Levonják azt tőlünk így is, úgyis. Még azok is „adakozni” fognak, akik az eseményektől függetlenül a hátuk közepére sem kívánják a labdarúgást.

Ha már többször is így zártam a focis írásokat, hogy gól, most hagy írjam azt, hogy öngól!

Kép: pixabay segítségével készült, sajátos montázs-technikával

üdv: Jumbóka a #Fejszelep, és a #BloggerKépző ajánlásával