Jah, hogy még el sem kezdődött? Nem, a nagyok majd később jönnek.

Igen, fotelszurkoló vagyok. Nem „kifejezetten” Fradi-szimpatizáns. Ezt csak azért tartottam fontosnak megjegyezni, hogy mindenki rám vesse az első követ. És jól dühöngje ki magát, mire a zöld sasokra kerülne sor. Mert a Fradi az szent és sérthetetlen.

Igen, és is tudom a leckét: ha nemzetközi meccset játszik egy magyar csapat, akkor annak kell szurkolni. (Jaj, bocs, idézőjelbe kell tenni: „magyar” csapat.) Legalábbis a lefújásig. Csak hát egy ilyen meccs láttán az ember elkezd visszafelé menni az időben. Szóval meddig? Az utolsó negyedóráig, a félidőig, az első 20 percig… Bevallom, még a túlórából is visszavettem, hogy hazaérjek a kezdésre. Nem sikerült, sőt már csak egy db 0 volt az eredményjelzőn, és az pont a „mieink” oldalán. De úgy láttam, annyira nem ment a dolog, hogy a másodig gólt már meg is tapsoltam.

Auf Wiedersehen! A ferencvárosi szurkolók már a meccs közben kimondták, de a vezérkar is gyorsan utolérte őket. („Jó” mondjuk, olyan ritkán van, hogy a szünetben menesztenek egy edzőt.) Bár lehet, csak nekem van olyan érzésem, hogy (jóval) korábban kellett volna. Vagy az volt a baj, nem tudták kimondani: До свида́ния! Akármilyen nyelven is hangzik, szerintem már régóta nem kívánta senki a viszontlátást. De ezt most megoldották tizenegynéhányan a pályán. Mert végül is csak ők rúgták a labdát… Még ha rúgták volna… pontosabban rúgták, csak nem éppen a megfelelő módon és irányba.

Most ugye mindenki a BL selejtezőről beszél, pedig korábban is voltak jelek. A bajnoki idény harmadik harmadát gyakorlatilag kukázta a Fradi. De erre meg volt a „magyarázat”: készülnek a BL-re, majd ott megmutatják. Hááát, ha meg is élik a tavaszt, (egy másik sorozatban) az is csak ezért lehet, mert az évszakok is kezdenek eltűnni. Ahhoz meg, hogy ennek a szép tavasznak 17 pillanata legyen, inkább vissza kell nézni az egykori szovjet sorozatot, mint hogy a fociról beszéljünk. (Семнадцать мгновений весны – ha már így benne vagyok a wikipédiás puskázásban.)

Át is adnám a szót a „szakértőknek”, hiszen ők „megmondták”. Egy túrót mondták! Még a feröeri meccs után is azt mantrázták, hogy a műfű, meg a kicsi pálya, meg hát az ellenfél… A francba, tényleg azok is ott voltak. Milyen sokan, 11-en! Hogy, majd itthon, a saját pályán, a saját közönségnek majd megmutatják. Jól megmutatták. De ez a „szeretett edző” is kijelentette már, hogy nem értünk mi a focihoz. Ez igaz is! De azért nem mi játszunk! Ők persze – elvileg – igen, és ezért jól meg is fizetik őket. Csak háááát az a fránya gyakorlat. Meg, azok a szakértők, akik megmondták, hogy a Kecskemét lesz az első biztos kieső… Az a KTE, aki kétszer verte meg a Fradit egy döntetlen mellett az előző idényben. Amelynek jogán kiharcolták, hogy mindketten indulhatnak a konferencia ligában. Ki ezért, ki meg azért…

Egyelőre jöjjön a bünti, mehetnek padot festeni! Jelenleg – a közvélemény szerint – közelebb állnak a többszínűséghez. Na, inkább tekintsünk előre. A következő meccsre hátha hazaér a „HajdúBé”. Mert lehet az is baj volt, hogy nem ő közvetítette.

Kép: Pixabay – feldolgozás

üdv: Jumbóka a #Fejszelep, és a #BloggerKépző és az #Mbbkujratöltve ajánlásával