Jobbos vagy balos

Politikai megközelítésben teljesen átlagos, amikor oldalakról beszélünk. Sőt a szimpátia is köthető ehhez a megkülönböztetéshez. De hogy az irányok mire lehetnek még jók, arra igen nagy a választék.

Az internet (szélesebb) elterjedése előtti időszakból elég nehéz archívumokat találni. Próbáltam egy kabaréjelentre hivatkozni, amiben arra kerestek „magyarázatot”, hogy a férfiakat lehet e úgy csoportosítani, hogy a péniszük nyugalmi helyzetben való elhelyezkedésük szerint jobbosak vagy balosak. Nem találtam meg.

Úgy a ’80-as, ’90-es évekre tenném az időszakot, amikor már annyira nyitott volt a közélet, hogy nyíltan is lehet ilyen intim témákról beszélni. De ilyen időtávlatból lehet, hogy 10-20 évet is tévedek. Így fogadjátok el szemléltető anyagnak az INDEX egyik 2005-ös fórumának részletét.

 

 jobbos_vagy_balos.JPG

Ez az írás az átlagosnál nehezebben született meg. Pedig, ha valaki, akkor én nem megyek egy őszinte kinyilatkoztatásért a szomszédba. Csak háááát van az a szint, ami felett nem megyünk egy bizonyos szint alá. Ha már belekezdtem egyfajta eszmefuttatásba, akkor még egy kis kitérő… Mivel az „olvasószerkesztőt” kifejezetten zavarja a „farok méregetés” kifejezés, most már igyekszem tudatosan kerülni. De ebből a bejegyzésből hiteltelenséget sugárzott volna, ha kimarad…

Költői kérdés: Ha az ember szót ejt egy olyan dologról, hogy valaki lement egy bizonyos szint alá, az azonos megítélés alá esik e mint az, aki már a szint alatt van? De először jöjjenek a TÉNYEK. Így szó szerint a TV2 híradójának nevével „fémjelezve”. A műsor ugyanis egy bő két perces összeállítást közölt arról, hogy Magyar Péter pénisze (pontosabban annak nadrágon átszűrődve kirajzolódó körvonala) hányszor és hogyan jelent meg már a médiában. Álljunk is meg egy pillanatra! Most melyik fele a kifogásolható a felvetésemnek? A bulváros rész, vagy maga a „tényfeltárás” intézménye? Válasszuk is ketté a problémát!

Első fele ugyebár MP testrésze. Már önmagában egy bizonyos szint alatti, hiszen öv alatt van. Bizony erről a férfiak hitelesen tudnak nyilatkozni, hogy egyes esetekben foglalkozni kell vele. Akkor is meg kell találni a helyét, amikor nem rendeltetésszerűen használják. (Tehát a két alapvető funkciójához képes alaphelyzetben van.) Tegye már fel a kezét, aki még soha nem igazította meg úgy, hogy más „illetéktelen” nem látta! Én elismerem, hogy nem túl illő dolog „nyilvánosan”. De higgyétek el, – főleg a nők – hogy van az a pillanat, amikor helyre kell tenni. Egy szokatlan szabású nadrág, egy pozícióváltás, amikor nem minden „alkatrész” helyezkedik kényelmesen. Akár egy vizelési, akár egy szexuális inger mozdíthatja olyan irányba – akár a méret megváltozásával – amikor helyre kell „pofozni”. Persze átmehet ez ilyen kényszertevékenységbe is, de ha az ember megtanul alkalmazkodni egy új szerepkörhöz, valószínűleg a rossz szokás is háttérbe szorul majd.

A másik a „híradó”. Szerintem nem véletlen, hogy nem nézem, (nem nézzük) ezen a „csatornán”. Egyrészt a színvonala, másrészt a „hírértéke”, harmadrészt – de nem utolsó sorban – a propagandista megközelítések miatt. Annak a felületnek van éppen elég bulváros „sávja”. Miért kell egy (nevében) komoly műsorban ekkora jelentőséget fordítani erre, hogy több mint két perces anyagban beszámoljanak, egy olyan „alkatrészről”, amelynek jelentősége ebben a helyzetben eltörpül az ember mellett. Akkor talán lehetett volna, ha a „gazdája” azt sugallta volna, hogy: EZT NEKTEK! (Ami egyébként Magyar Péter kommunikációját lassan megismerve nem is elképzelhetetlen.)

Szóval, hova is tegyük ezt a „tudósítást”? Én megértem, hogy a kormányunk „célközönsége” egyre inkább az „egyszerű emberek” minél szélesebb csoportja. A butító kommunikációjukkal még nagyobb sikereket is képesek náluk elérni. (Végül is közelednek a választások… jaj, de messze van még…) Azt is tudják, vagy legalábbis gondolják, hogy a bulvárral lehet őket leginkább megszólítani. Én inkább úgy érzem, ez már a végső elkeseredés, hogy nincs több módszerük.

Na, kedves olvasóim! (Ha még maradtak ezek után…) Ha már a sokat emlegetett Péter megmutatta egyeseknek az irányt – még ha nem is hagyományos módszerekkel – akkor hajrá. Már azoknak legalábbis, akik ezt beveszik. (Jaj, nem úgy!!!) A józan(abb) gondolkodásúakat azért ne tántorítsa el, hogy egyre több embernek más az elképzelése arról, merre is menjünk tovább. A jelszó lehet azonos, csak lehet, hogy másképp kell tagolni. Hajrá Magyarország, hajrá Magyar(ok)!

Kép: INDEX – fórum

üdv: Jumbóka a #Fejszelep, és a #BloggerKépző és az #Mbbkujratöltve ajánlásával