Manci néni ajándéka 100 szóban
Végre „túléltük” a karácsonyt, így távol álljon tőlem, hogy ilyen gyorsan visszaidézzem. De egy kis játék kedvéért sok mindenre hajlandó az ember. (Sőt, ha belegondolunk, már csak pár százat kell aludni, és újra eljő’…)
Régen vettem részt a 100 szavas kihívásokban, pedig nagyon szeretem őket. Az utóbbi időben túltermelés volt a „fantáziavilágból”, ami egy kicsit távol áll tőlem. Most végre egy „hétköznapi” történet. Még akkor is, ha a sztorit valójában a képzelet szülte. A felhívást szokás szerint az Aranymosás tette közzé. Lényeg: mit kezdjünk a „haszontalan” ajándékokkal?
Egyre több szó esik arról, hogy maga az ajándékozás már kissé elavult szokás. Mi sem jobb bizonyíték erre, hogy az idő múltával csökken a „kreativitás”. Márpedig, amit muszájból csinálunk, előbb utóbb meg lesz a böjtje. (Annak meg egyébként is az ünnepek előtt van itt az ideje.) Meglátva a pályázatot, szinte azonnal meg is jött az ihlet. Íme, a végeredmény:
Manci néni valójában távoli rokon. De mivel közeli hozzátartozója nincs, így a hidegebb napokon elsősorban hozzánk jár melegedni. Karácsonykor is gyakorlatilag váratlanul érkezett. Igaz, ideszólt ebéd előtt egy órával.
- Jaj, kedveskéim, csak egy kis meglepetés, tudjátok, ahogy szoktam. (Gyereknek egy baba, a ”zasszony”-nak varrókészlet, nekem egy sör.)
- Ugyan már nem kellett volna… (Főleg jönni.)
„Sajnos” nagyon bejön neki a halászlevem, így jó sokáig húzta a maradást. (Tényleg úgy csipegette, mint aki halat eszik.) Végre, csak elment. De most mit kezdjünk a „vackaival”?
Megvan! Voodoo baba! Nesze neked Manci néni! Ja, és persze egészségedre!
Természetesen a szerető családot semmi sem pótolhatja, de én úgy vagyok vele, hogy az már önmagában egy ajándék. Na azért nem árt, ha teszünk is értük. Igaz, ez nem feltétlenül kell, hogy tárgyiasuljon. Újabban divatba jött az „élmény-ajándék”. Persze ezekhez is illik tisztában lenni az érintettek „kikapcsolódás-faktorával”. Már csak azért is, hogy ne Manci néni arcképe kísértsen folyamatosan.
Nem vártam sokat az eredményhirdetéstől, hiszen az irodalmi vonal nem az erősségem. Na, meg ez nem is az a fórum. A közeli ismerőseim körében tartott közvélemény kutatás szerint azonban, a csattanó mindent visz. Na, ja! Próbáltak volna mást mondani!
Kép: Pixabay
üdv: Jumbóka a #Fejszelep, és a #BloggerKépző ajánlásával
