A hír szent, a vélemény szabad(on szárnyaló)

(lépcső)Házon kívül

(lépcső)Házon kívül

Hol az ARC(om)?

2018. augusztus 18. - Jumbóka

Várom a szeptembert! Már ez a mondat önmagában sokakban megütközést kelt, hiszen első körben mindenki az iskolakezdésre gondol. Nem, nem. Én sem kezdtem álszenteskedésbe miután befejeztem az iskolai tanulmányokat. (Még így 30 évvel az utolsó évzáróm után sem.) Sokakkal együtt én is az ARC-ért…

Tovább

Hé paraszt, nézz a (görbe) tükörbe!

Klasszikus lenéző megszólítás, ezt irodalmi tanulmányainkból (is) tudjuk. Erre még azok is emlékeznek, akik, akik sosem szerettek verseket magolni. Toldi akkor is belénk rögződött, amikor más felelt. De maga a fogalom mindig megmaradt, még akkor is, ha már mindennek és mindenkinek van „modernebb”…

Tovább

Tisztelt (videó)bíróság!

Sokféle értelemben hallottuk már, hogy valamit megszerezni sokkal könnyebb, mint megtartani azt. Persze hogy az egyik példa itt is rosszabb a másiknál, de a megfelelő mélységig leásva mindig valami elgondolkodtatóba ütközünk. (Így van ez a jogosítvánnyal, a slágerlista első helyével vagy a…

Tovább

Apátok…-át!

Rossz az, aki rosszra gondol, hogy egy elcsépelt közhellyel kezdjem. Sőt, hogy egyiket a másikba öltsem, megint egy hangzatos „valaminek” a napja a mostani vasárnap. Az apáké. Miért lenne ez baj? Nem baj, dehogy! Pusztán pontosan annyi jelentőséggel bír, mint bármi másnak a napja. Arra ugyanis, hogy…

Tovább

Vigyázat, munkaveszély!

Íratlan szabályok rögzítik, hogy a blogbejegyzésekben ne lehessen konkrét terméket, céget népszerűsíteni. Pedig lassan le kellene számolni ezzel a tabuval. Irdatlan mennyiségben tolják elénk a képernyőkön az egyre intimebb tartalmakat, különféle egészségmegőrzési praktikaként hirdetve. Napi szinten…

Tovább

Civil – ARC 2017

Régen mutattam már meg az arcomat. Utoljára 2014-ben. Jó-jó, tudom, akik naponta látják, már akár elegük is lehet belőlem. Talán azért, mert nem is tudják, hogy van másik is. Egyesek – úgy látatlanban – azt gondolhatják, hogy akkor ez a kétszínűségnek egyfajta megjelenési formája. Én hagy…

Tovább

Pappa Pia - napokkal a bemutató után

Nosztalgiával tér vissza a beszámoló, amely mozis élményeket oszt meg az olvasóval. Látnivalókat írásban. Elsőre ugyan képzavarnak tűnik, de aki korábban is olvasta a hasonszőrű irományokat meg fogja érteni a lényeget. Aki meg most találkozik először vele(m), Még az is lehet, hogy meg fog(ja)…

Tovább

A tojás lelke – 100 szóban

A blogon rendszeresen beszámolok egy számomra nagyon kedves játékról. Most csak a legutóbbi fordulót linkelem vissza, de a rendszeres olvasóim már tudhatják, miről van szó. (Persze ez alapján az újak is megtalálnak minden fontos információt.) A mostani kiírásnak – pontosabban az én szereplésemnek –…

Tovább

A remény 97 perce

Nem egyszer adtam már hangot különféle fórumokon annak, hogy mekkora tisztelője vagyok Dárdai Pálnak. Még akkor is vallom ezt, amikor valamelyik kutyaütő csapatából akar(t) harcképes (még akár nemzetinek is titulált) 11-et varázsolni. Azt hiszem, vagyunk ezzel így néhányan. Még akkor is képesek…

Tovább

Újévi fogadalom – 100 szóban

Az ember általában nem szereti a korlátokat. A szabadságvágy mindenkiben tombol, és ezt igyekszik az írásbeli kommunikációban is megvalósítani. Ennek látszólag ellentmond a 100 szavas játékban felállított határszám. Persze, ez utóbbi mondatban benne is van a válasz, maga a „játék” szó. Játszani…

Tovább

Vége a bajnokságnak! – feltámadt a „köz”-TV?

A TV-ben gyakorlatilag már csak sportot (meg néha stand up-ot – nem keverendő) nézek, mégis ritkán írok a fociról. Akkor sem igazán pozitív a megközelítés, de erről szerintem nem én tehetek. Jó, kijutottunk az EB-re, ennek mindenki örüljön! (Hurrá-hurrá!!!) Szerencsére ennek semmi köze a magyar…

Tovább

Cselekvés – 100 szóban

Nagy felelőtlenség lenne kijelenteni, hogy nagyon közel állok az irodalomhoz. Ez természetesen nem büszkeség, bár nem is balítélet. Ez egy állapot, ami akár változhat is. Az persze nem véletlen, hogy ezen a felületen ritkán találkozhattok az irodalom klasszikus elemeivel. Ez ugyanis nem erről szól.…

Tovább

Rió, Rió, Hungárióóóóóóóóó!

Volt már egy írásom egy "másik", Rió-ra való hangolódás jegyében, bár egy kicsit más összefüggésben. Igaz, csak egy „karikatúrának” szántam, de levették a „Magyarország szeretlek” facebook oldaláról. Hogy a ’karika’ nem jött be vagy a ’túra’, sosem fogjuk megtudni. Pedig az a cikk a fociról szólt,…

Tovább

Motiváció egy mondatban

Egy pici csalódást „kell” okoznom azoknak, akik összesen csak egy mondatot vártak ebben a bejegyzésben. Valóban csak egy kétsorosnak indult, de egy kicsit muszáj volt felöltöztetni. A cikk a Munkahelyi terror blog segítségével ért el még nagyobb nyilvánosságot! Aki a TV-ben a sporton kívül már…

Tovább

Szekus Majom – a szuperhős!

Soha ne mondja az ember, hogy soha… Ez a közhelygyűjteményembe is nyugodtan beleférne, de most szándékosan nem akarom kifordítani a történetet. Konkrétan azt fogom leírni, amit gondolok. Magáról erről a „félig” emberősről, meg a hozzá hasonló állatságokról is.

Tovább

Szilveszter 2015 – BÚÉK 2016

Akik olvasták a 2014-es óévbúcsúztatót, meglehetősen éles kritikával illettek. Na nem az iromány mondanivalósával, stílusával vagy valóságtartamával voltak elégedetlenek. Kérdezték azonban, hogy – a folyton a pozitív gondolkodásomat hangoztatva – miért nem előre tekintek.…

Tovább

Képrejtvény 3. – A feladat

A képrejtvény-sorozat 3. feladványa ugyancsak eltér az előbbiektől. Olyannyira, hogy nincsenek eltitkolt részletek, rögtön megmutatom a kép egészét. Mi lenne ebben a talány? Nos az, hogy hol készült a kép. Jó, persze, egy hálószobában, – látszólag – de azért ennyire ne…

Tovább

(Kín)rímek – nem egészen – fehéren vagy feketén

Egy dologban biztosan szerencséje van ennek a kicsi Magyarországnak. Nálunk tízmillió (hol több, hol kevesebb, de ebbe itt még nem menjünk bele) fociszurkoló, – ebben az is benne van, hogy játékos, edző és legfőképpen bíró, – tízmillió kitűnő sofőr, – a kerékpárostól a…

Tovább

(KÖZ)helycsere 5. rész: Egyik szemem sír, a másik meg még jobban

Kicsit sajnálom az olvasóimat, főleg azokat, akiknek ebben a szomorkás időben nem maradt jobb szórakozásuk, mint egy egyébként pozitívan gondolkodó ember kesergését olvasni, egy olyan témában, amihez mindenki jobban ért, mint én. De legalább adom alájuk a lovat, hogy ebben is…

Tovább

Képrejtvény 2. – A megfejtés

A technika nem csak a képi bemutatást „tréfálta” meg, a végzet elérte a gépemet is. Szerencsére a megfejtés (közreadása) csak részemről késett egy kicsit. Az első jó válasz ugyanis gyakorlatilag még engem is megelőzött, hiszen annyira korán én sem szoktam felkelni, mint…

Tovább

Képrejtvény 2. – A feladat

Az első feladvány sejtelmessége után lépjünk ki az árnyékvilágból! Annál is inkább, mert éppen itt az ideje egy kis kirándulásnak a téli álom és a tavaszi fáradtság után. A kirándulást tessenek szó szerint érteni. Például azért, hogy a mellékelt kép szerinti…

Tovább
süti beállítások módosítása