Árfigyelő, és más látnivalók
Orbánunk és kormányunk feltalálta a spanyolviaszt! – mondanám, ha közhelyes akarnék lenni. De foghatnám „jópofira” is a dolgot, az iróniáról nem is beszélve. De nem vagyok én olyan, főleg az utóbbi kapcsán!
A sok másodlagos dolog helyett hagy durrantsak inkább a közepébe. Hát ki a jó Isten hozta elő ezeket az állapotokat, hogy mindenféle látszatintézkedéseket kelljen tenni? Csakis amiatt, hogy azt lássa a jó magyar lakosság, hogy most bizony az ő érdekükben történnek a dolgok.
Ugyan kik idézték (idézik) elő a különféle „válságokat” (egészségügyi, hadászati, és a más gazdasági bőrbe bújtatott jelenségeket?) Félreértés ne essék, nem „V. Iktor” felelős az egész világra kiterjedő esztelenségért, de kétségtelen, hogy most ő itt a „helytartó”. Lehet Gyurcizni (no meg durcizni) is, de most neki tizenegynéhány éve nem osztottak lapot, így legfeljebb csak kibicelni tud. Azt meg mindenki döntse el, hogy az mennyire káros. (Mert, hogy hasznosnak nem nevezhető, az is biztos, főleg nem a bevetett módszerekkel.)
Szóval az elmúlt évek történései miatt, most „végre” eljutottunk oda, hogy a fogyasztás elég drasztikusan visszaesett. Hiába kapálóznak a döntnökök, hogy valami módon feltöltsék az államkasszát ilyen-olyan pótadókkal, (amelyeket mondták, hogy nem lesznek) kamat trükkökkel, csak nem akar az a fránya büdzsé helyreállni. (Még az a csúnya Brüsszel sem ad.) Persze a leginkább látványos dolgokat nem veszik észre. Mármint, hogy az ő kirakat-beruházásaik és „heciendáik”, – amelyekről ugyancsak készülnek (lesi)-fotók – azért igencsak fényeskednek felettünk.
Szóval itt van ez az árfigyelő dolog elindulása, ami tulajdonképpen egy ősi módszer digitalizálása. Kétségtelen, hogy hoz némi papír megtakarítást, de ezt lehet, hogy elveszítjük majd a papírzsebkendő-fogyasztás emelkedésével. A nyugdíjasok (persze rájuk fogjuk, de mellettük sokan mások is) kanosszajárást folytatnak, és végigjárják az adott település boltjait, hogy hol, mi a legolcsóbb. Ők könnyen megtehetik, mert a tömegközlekedés ingyen van. (Csak azt nem értem, hogy miért a reggeli csúcsban követik el ezt a tevékenységüket. Bár az „időbeosztásról" már írtam, egy másik összefüggésben készült cikkben.) A „fiatalok” meg ugyanezt csinálják csak autóval, nem törődve a közben elfogyasztott üzemanyag mennyiségével. (Annak káros hatásairól meg ne is beszéljünk.) Nyilván ez csak a nagyobb településeken működik, ahol a kereskedelmi egységekből is van választék, nem csak a termékekből. Ez a megjegyzés persze más „szolgáltatásokra” is igaz, hiszen egyre kevesebb helyen van már posta, gyógyszertár, orvosi rendelő, stb. De hagy ne soroljam, mert még olyan ötleteket adnék, amire nem is gondolnának az „illetékes elvtársak”.
Jaj! Majdnem kimaradt a személyes vonal. Én abban a „szerencsés” helyzetben vagyok, hogy a „zasszony” egy olyan üzletben dolgozik – ezért vagyok kereskedelmi kérdésekben olyan tájékozott – ahogy egy bizonyos termékcsoport alapból sokkal olcsóbb, mint máshol. Ennek ellenére gyakran felemlegetem. „Ha Te nem ott dolgoznál, biztos nem mennék be oda.” Vagyok annyira lusta, hogy olyan helyre térek be, ahol egyszerre mindent megvehetek. És még megtehetem…
Szóval… figyeljék csak az árakat, az okozókkal (na meg az okozatokkal) ne is foglalkozzanak. Majd ők „tőrödnek” velünk, ha másként nem úgy, hogy ne legyünk nekik útban. Egy dolgot azért jó lenne, ha a kis buksijukba vésnének. Ha már mi sem leszünk, akkor vajon kiket fognak sarcolni. Mert az ő jólétüket csakis nekünk köszönhetik. Mert ha már Brüsszel nem ad, (a fene ebbe az ismétlésbe, igaz ők sem unják) meg tőlünk se lesz mit elvenni, akkor előbb-utóbb egymást kell megenniük. Azt pedig mi is látjuk, hogy időnként egy-egy ember náluk is kihullik a pixisből. (Egyelőre még nem az ablakból, mint Moszkvában! – bár figyelni kell, mint „követendő” példát.)
Kép: Pixabay
üdv: Jumbóka a #Fejszelep, és a #BloggerKépző és az #Mbbkujratöltve ajánlásával