Van e még „széles” e hazában olyasvalaki, aki ne látta volna a Magyar-Menczer, vagy ha úgy tetszik a Menczer-Magyar szóváltás videóját? Egy valaki biztosan: én.

Először „csak” lemaradtam az „eseményről”, de utána már tudatosan kezdtem kerülni. Miért írok akkor róla? – kérdezhetnétek. Természetesen nem azt akarom „megideologizálni” amit nem is láttam. Azok ugyanis tények. De tudjuk, a propaganda azt is igyekszik megmásítani, ami mindenki számára egyértelműen látható.

Persze azért érdekelt, (volna) hogy mi történt valójában. Arra gondoltam, majd a hírekből meghallgatom, (elolvasom) hogy mire képes a „független” magyar sajtó, milyen a korrekt tömegtájékoztatás, stb. Na, azért még itt ne nézzen teljesen bolondnak, aki eddig nem tette, ráér később is.

Olvastam balról, olvastam jobbról (na, nem úgy, ahogy az arabok újságjából szokás) olvastam középről… (Ja, ilyen nincs, legalábbis sem a jobbosok, sem a balosok szempontjából.) Nem lettem okosabb. Bár lehet, hogy nem is bánom. Itt és ebből a szempontból biztosan nem.

A „felvezetésben” így fogalmaztam: „Magyar-Menczer, vagy ha úgy tetszik a Menczer-Magyar”, ugyanis nem tudni, ki volt a pályaválasztó. Egyesek szerint „a” Magyar tudta, hogy ott lesz „a” Menczer, mások szerint a „másik” csapat volt ilyen jól informált. Lényeg, hogy mindkét oldal provokációt látott a másikban. Ez már ugye önmagában is kimeríti a „meggondolatlan cselekvésre sarkalló tett vagy kijelentés” keletkezésének forrását.

Pedig a korábban hasonló intézményben elkövetett nyíltan törvényellenes cselekmények elég messzire vezettek. Olyannyira, hogy „áttételesen” még a köztársasági elnök is belebukott… vagy belebuktatták, ez most itt mellékszál… De az elég szomorú, hogy a valódi bűnös, vagy bűnösök (most a „háttértámogatókra” gondolok) még mindig a (fél)homályban vannak, ami azt jelenti, hogy valójában köztünk járnak. Ez a mostani eset a korábbihoz képest csak „cicaharc”! – mondhatnánk. De valójában nagyon súlyos jelenségről beszélünk. Egyrészt mivel – az intézmény jellege – összefüggésbe hozható a korábbival, joggal gondolhatunk arra, hogy ez csak valamiféle „palástolás”. Másrészt az esemény „stílusa” az, ami ugyancsak kívánni valót hagy maga után. Mármint azt kellene kívánnunk, hogy ilyen ne fordulhasson elő. Mert ugye az a „mindenoldali sajtó” is megjegyezte, hogy voltak bajok, de természetesen a „másik” oldalon. Igen látjuk! Ahogy azt folyamatosan hangsúlyozzák, egy bizonyos szint felett, nem megyünk egy bizonyos szint alá. Háááát… nem tudom. Valaha a politikusok egy bizonyos szint fölé tartoztak… mert azt mondták. A „rendszerváltás” óta is oda szeretnének tartozni, mondják is, de ahogy több mindenben, ebben sem hiszünk már nekik. Hogy miért? Pontosan ezek a példák mutatják. Igen, ahogy mondani szoktam: minden példa rossz. Végre szó szerint leírhattam! De akkor könyörgöm… miért élnek ebből még mindig? Ééééés megélnek belőle…

Harmadrészt: hogy mi volt már megint ez az egész? Igen, provokáció… Azért, hogy mikor veszti el az „eszét” a másik. (Ugye nem kell megindokolnom, hogy miért tettem idézőjelbe?) Félreértés ne essék! Ez nem egy új fegyver, csak manapság egyre gyakrabban alkalmazzák. De ezzel az a baj, hogy nem csak magukat (egymást) hergelik, hanem bennünket is! Ráadásul egymás ellen. Mintha e nélkül se lenne elég bajunk – egymással… Ezt pedig miért teszik? Mert már nincs más módszerük – a tettlegesség előtt.

Ezt kaptuk drága „híveim”. Itt az adventi időszak, tessenek felkészülni. Ja, nem egészen így értettem, hogy karácsony… de szép is lenne! Bizony „ezek” már a 2026-os választásokra készülnek. Igen, addig még szűk másfél év van. És addig nem is lesz másképp. Ne feledjétek, amikor a FIDESZ (másodszor is) átvette a hatalmat, jókor voltsk jó helyen. Hiszen az azt megelőző „változásokkor” az emberek csodavárása nem jött be… (Bizony, az nem olyan, mint a karácsony, hogy csak két napig tart, hiába készülünk rá egész évben.) A politikusok „csodáinak” levét 4-8-12 (soroljam még???) évig isszuk. Akkor is, ha csak egy kicsit sós, akkor is, ha nagyon csípős. Ez nem olyan, mint az ünnepi halászlé, hogy egyszer csak elfogy. Ezek „újratermelődnek…”

Bizony, most az „állampárt” összetalálkozott saját magával. Amit a „nagy összefogás” nem tudott megvalósítani, most Magyar Péter egy személyben megcsinálta. Hiába no, jókor volt jó helyen. (Az kevés volt, hogy „valaki” azt mondta: csináljuk meg! – és még el is táncolta…) Bizony „Péterünk” most összefogta, és ez csípi is egyeseknek a szemét. A „táncos lábúnak” is, meg a „potroh-billegetőnek” is. Ezzel önmagában még nem is lenne baj. Csak egyrészt a mi könnyeink folynak, másrészt meg ilyen módszerekkel, a mi kárunkra züllesztik le erősen a közéletet is meg a közbeszédet is.

Szerintem már zártam így valamelyik bejegyzést: hosszú még az idő a következő választásig. Akkor had toldjam meg egy képzavarral. Ha így haladunk, az idő rövidülésével még hosszabbnak érezzük majd.

Kép: SNITT

üdv: Jumbóka a #Fejszelep, és a #BloggerKépző és az #Mbbkujratöltve ajánlásával