A hír szent, a vélemény szabad(on szárnyaló)

(lépcső)Házon kívül

(lépcső)Házon kívül

Akik a közvélemény-kutatók telefonjainál ülnek

2022. március 06. - Jumbóka

A véleményünket „tudományos” módon begyűjtő intézményeket lehet szeretni vagy nem, a létezésüket, illetve „szükségszerűségüket” megkérdőjelezni aligha. Utóbbit természetesen csak idézőjelben. „Szerencsére” a választ maguk a politikusok mondják meg, a tőlük megszokott „határozottsággal”. Ha tetszik,…

Tovább

A háború emberi oldala

Milyen oldala lehetne még? (Kaptam a kérdést még csak a cím felemlegetése kapcsán...) Pedig a válasz „egyszerű” is lehetne. De a valóságban a „nagyok játékai” mellett eltörpülnek a „hétköznapi” emberek értékei, és nem utolsó sorban érzései. Milyen szörnyű dolog a háború! Mondják azok (sőt azok is),…

Tovább

„Megközvéleménykutattak”

Kicsit megijedtem attól, hogy lemaradtam a saját, múlt heti posztomról. Aztán rájöttem, hogy azért, mert meg sem írtam. Pedig a téma adott volt, „megkeresett” egy közvélemény-kutató intézet. Ez önmagában természetesen nem lenne hír, vannak ezzel így még páran. De a „folyamat” nem állt meg, ezért…

Tovább

Az istenek (is) a fejükre estek

A házasság hete úgy látszik, nagyobb becsben van, mint a Valentin nap. Az időráfordítás szempontjából mindenképpen. Na, nem az anyagiakat értve elsősorban, de persze azokat is. A hét nap mégiscsak több, mint egy. Olyan „üzenetét” is hallottam már a felvezetésnek, hogy ebből is látszik, a házasság…

Tovább

Hétköznapi alfák kategorizálása

Kívülről megítélni egy kapcsolatot, sőt különösen belekotyogni abba, eléggé „antiszociális” lépés. De mivel emberek vagyunk, óhatatlanul véleményt formálunk. Nem csak a nagyvilág dolgairól, – amelyről valljuk meg őszintén vajmi keveset tudunk tényszerűen – hanem közvetlen környezetünkről is.…

Tovább

Ferde szemmel nézni a short track-re

Rossz az, aki rosszra gondol. Na, rá lehet furcsán sandítani! De, most őszintén… A lőtéri kutyát sem érdekelné (na jó, csak a magam nevében beszéljek) a rövidpályás gyorskorcsolya, ha nem volna benne magyar szereplő. Soroljuk fel az érintetteket! Jászapáti Petra, Kónya Zsófia, (most jönnek az…

Tovább

Moszkva – káposzta kupolával

Ha utazásról esik szó, mondjuk úgy, hogy az orosz főváros nem az elsők között ugrik be. De most úgy látszik, Viktor kapott egy jó ajánlatot. Bár lehet, hogy nem valamelyik akciós, szállásfoglaló oldaltól. Először arra gondoltam, hogy ez jó lesz egyfajta szójátéknak: Minden út Moszkvába vezet! De…

Tovább

Nemesi cím egy hétig

Az elég nagy baj mindenkinél ha beteg, már önmagában is. Különösen ha állapota kifejezetten rossz, ráadásul nehezen gyógyuló, vagy szélsőséges esetben gyógyíthatatlan. Mindegyikre látunk példát a Covidtól függetlenül is. Hagy emeljem ki a legfontosabb mondanivalót. Ha valaki a betegségét…

Tovább

Bűntényt láttál! – beavatkoznál?

Egyre gyakrabban találkozunk a jelenséggel a hétköznapjainkban. De a napi híradásokban biztosan. Megverte, leütötte, megszúrta, cserben hagyta. Ami még szomorúbb – bár erre nem igazán vannak fokozatok – a nyílt utcán. Tele az internet, na meg a valamire való „magánbeszélgetések” is azzal, hogy…

Tovább

Le kell menni kutyába

Szinte soha nem foglalkozom direktben a politikával, így most sem teszem ezt, legalábbis nem szó szerint. Mondjuk a kutyapártot felemlegetve nehéz is bármit komolyan mondani. Mindig is későn érő típus voltam, így a ’80-as évek elején (középiskolás koromban) még nem nagyon értettem a következő…

Tovább

2021-ben is elszámoltunk 365-ig

Egy újabb „boldogújév” ért véget. Legalábbis ezzel a szlogennel indítottuk útnak tavaly ilyenkor. Aztán lett amilyen lett, amilyen szokott. Hol jobb, hol rosszabb. Korábban felemlegettem néhány szerencsehozót. Most néhány testközeli jó barátot is be tudok mutatni. Emlegettem már a családunkban…

Tovább

Karácsony a tavaszias decemberben

Semmi se „normális”! De gyorsan hozzáteszem, hál’ Istennek! De miért is kellene mindenkinek azonos módon megélni, egy dátum szerint (majdnem) egységesített, de mégiscsak szerteágazó ünnepet. Tisztelt olvasóim, a határokon innen és túl! (Igen, az utóbbiakból egyre többen vannak.) Szerencsére…

Tovább

Mosogatás a közösségi konyhában

Ki hagyott már egy kiskanalat, egy bögrét, egy kávés poharat az iroda folyosójának végen, a teakonyhában? (Azzal a felütéssel: csak egy pillanat, mindjárt jövök.) Senki nem szeret mosogatni, (én sem) de ez még otthon is az a vállalható kategória, amibe én is be szoktam szállni! Egyrészt mert…

Tovább

Már megint a tanárokkal „van a baj”

Kisebb nagyobb megszakításokkal, többféle módon kerültünk kapcsolatba a pedagógusokkal az életünk során. Olyan azért ritkán fordult elő, hogy értük tüntessenek. Eddig! A hírekben leginkább olyan tudósításokkal találkoztunk, amelyek a fizetésükkel függtek össze, vagy óraszámban illetve az…

Tovább

Halállal fenyegetőzés az oltásokért

A meggyőzés eszközei nagyon fontosak egy konfliktusban, egy vitában, de bármilyen más kétes kérdésben is. Már ha a cél a megoldás keresése. De valóban ezt szeretnénk? Egyre többen válnak megmondó emberré, miközben ugyancsak nagyon sokan határolódnak el a COVID-19 kommunikációjával kapcsolatban. De…

Tovább

Modernkori Mikulás mennyei motorhanggal

  A télapó a legtöbb helyre idén sem szánon érkezik, mint ahogy már megszoktuk az utóbbi időben. Igaz, neki eddig sem a hó hiánya okozta a legnagyobb problémát. Most azt vizsgáltuk, hogyan küzdött meg a lőerőkkel. A "nagyszakállú" eljövetelét mindig meghatározták a különféle hanghatások. A…

Tovább

Nemzeti sportjaink tortába foglalva

Még messze az év vége, hogy elkezdjünk évet értékelni. De ha a kereskedelmi láncok már októbertől a télapót várják, ne csodálkozzunk, hogy felborul az időérzékünk. Egy születésnap persze egészen más. Ez adott naphoz kötődik, így csak egy kicsit lehet ide-oda tologatni a megünneplését, hogy minden…

Tovább

Előre köszöntél, csirkelábat kaptál

Már mi sem tudjuk néha, hogy a rohanó világunkban a köszönés „jelenléte” vagy elmaradása a kapkodásnak vagy az udvariasságnak/udvariatlanságnak a megtestesítője. A nagy „modernitásban” már egy üdv, vagy „csá” is legalább annak jele, hogy észrevettük a másikat Soha nem gondoltam volna, hogy a…

Tovább

Én is elk”X”urtam!

A bejegyzés címe már a film megtekintése előtt megszületett, jelezve, hogy megnéztem. (Illetve akkor még csak azt, hogy meg fogom nézni.) Aztán a képsorokat nézve azon kaptam magam, hogy annyira nem is ütöttem mellé a cintányérnak! Sokféle indokot lehetne felhozni arra, hogy valamit megteszünk vagy…

Tovább

Zárjuk be az iskolákat!

A múlt héten csak csütörtökön tudatosult bennem, hogy miért lehet reggelente gyorsan, célirányosan, majdhogynem idő előtt beérni a munkahelyre. Hát persze, nem volt iskola! (Pénteken meg szabira mentem: Zárjon be a gyár!) Amikor a téma ötletét adó beszélgetést elkezdtük a reggeli kávézásnál, arra…

Tovább

Ne ijedj meg a szellemektől!

Ismét elérkezett a tökölős „ünnepkör” ideje. Tudomásul kell venni, hogy bennünket is behálózott. A szabad világ előnye viszont, hogy mindenki személyre szabva (át)értelmezheti. Tavaly óta nem sokat változott a világ, de azért ne dugjuk a homokba a fejünket, A világ színesedését azzal nem fogjuk…

Tovább

Chip-Chip, avagy az ADBLUE az autózás WC papírja

Újabb árucikk került a figyelem középpontjába. Egy olyan lötty, ami eddig tömegcikknek számított. Olcsó (volt), és minden sarkon kapható (volt). Nem is foglalkozott vele a kutya sem. Eddig! Szerintem még mindig sokan vannak, akik azt sem tudják, eszik e vagy isszák. Illetve – a szokatlanul nagy…

Tovább

Békemenet helyett

1956-ban kitört a forradalom. Nem kétséges, hogy voltak politikai összefüggései. Valahogy „megoldódott”. Vérrel, verejtékkel. Azóta többen, többféleképpen átértelmezték. 2006-ban volt az egyik „leglátványosabb újragondolás”. Vérrel, verejtékkel. Kiegészítve provokátorokkal, és azokkal, akik…

Tovább
süti beállítások módosítása