A korábbi feladványok sem mindig csak egy-egy fotóról szóltak. Többen meg is kérdezték, hogyan illik ez bele egy írássorozatba. Nekik is igazuk van, meg azoknak is, akik az olvasásban is szeretnek egy kis szünetet tartani.
Kitettél egy fotót „oszt jó van!” Sokaknak ennyiből áll egy fotóblog, pedig annak is meg van a varázsa. Na persze nem mindegy, hogy honnan ”lövik” azt a képet, és milyen céllal. De egy magamfajta közéleti bejegyzés gyűjtemény gazdájának is jól esik egy kicsit kikapcsolódni. De nekem se mindegy hová pillantok. Ezért tárok elétek olyan képeket időnként, amelyeken nekem is megakadt a szemem valamiért.
Ritka az ilyen alkalom, de most én is abba helyzetbe kerültem, hogy nincs szabad hétvégém. Ez még inkább serkentett arra, hogy félrenézzek, és ezzel is egy kicsit enyhítsek a nyomáson. Még akkor is, ha az alábbi kép összefüggésbe hozható a munkával. Csak persze más a látószög. Na meg némi igazolás annak, aki azt mondja, hogy erről nincs mit írni. Dehogy nincs, csak legyen aki elolvassa!